Az évszázad végére várhatóan tízmilliárdan leszünk „miközben a népességnövekedés felerősíti a gazdasági fejlődés környezeti hatását”.
A világ népessége kedden átlépte a 8 milliárdot – közölte az ENSZ a honlapján. A nemzetközi szervezet szerint ez „fontos mérföldkő az emberi fejlődésben”, és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet „a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre”.
Az ENSZ szerint „a példátlan növekedés” – hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek – a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető, ami a jobb közegészség, táplálkozás és személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye. Míg az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint egymilliárd ember élt,
– emlékeztetett rá az ENSZ közleménye. A várakozások szerint 15 év múlva, 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a létszám a század végéig nem emelkedik majd tovább.
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben éppen most zajló ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésével (COP27) kapcsolatban a nemzetközi szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy „miközben a népességnövekedés felerősíti a gazdasági fejlődés környezeti hatását”, az egy főre jutó anyagi erőforrás-fogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása általában a gazdag országokban a legmagasabb, nem a szegény országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik. A népességnövekedés ugyanakkor éppen a szegény országokban jelent komoly kihívást.
Az 1,4 milliárd lakosú Indiában például, amely Kínát is megelőzve 2023-ban már a világ legnépesebb országa lesz, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen nő a városi lakosság száma, holott a metropoliszok már most is túlzsúfoltak, és nem rendelkeznek alapvető infrastruktúrával.
Az ENSZ szerint a 2050-re várható népességnövekedés több mint fele nyolc ország – a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia – lakosságága növekedésének tulajdonítható. Az előrejelzések alapján a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa: Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar Es Salaam (Tanzánia) Afrikában lesz.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek
A KINCS kutatása szerint az MSZP-SZDSZ kormány brutális megszorítócsomagja évtizedekre visszavetette a születésszámokat. A most nyilvánosságra került megszorítócsomag. ahogy a Bokros-csomag, szintén a GYED megszüntetését tervezi.
Miközben Európa a háború lázában ég, Szalai Piroska vészjósló forgatókönyvet vázolt fel. Ha a fiainkat is utoléri a sorozás, az nemcsak a családokat teheti tönkre, de évtizedekre megpecsételheti Magyarország demográfiai jövőjét is.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Még az ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy sokan csalódottan távozhattak a rendezvényről a kőolajexportőr országok döntése miatt.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Ötgólról jöttek vissza a lányok.
Az EU és a G7 országai új szankciót fontolgatnak.
