Van valami a brüsszeli levegőben, amitől különösen magyarnak érzem magam

„Mivel nyugaton nőttem fel, és felnőtt életemet angol-amerikai tudományos intézményekben töltöttem, a szülőföldem ritkán váltott ki vitát, legfeljebb kíváncsiságot váltott ki belőlem. Miután azonban 2017-ben felszólaltam a brüsszeli Passa Porta Könyvfesztiválon, rá kellett jönnöm, hogy egyesek számára a magyar identitásom problémás. 

A szállodámba visszafelé menet a közönség egyik tagja odajött hozzám, és azzal vádolt, hogy fasiszta söpredék vagyok, amiért nem voltam hajlandó elítélni Magyarország álláspontját az európai migrációs válsággal kapcsolatban. Amikor pedig finoman azt javasoltam, hogy egyezzünk meg abban, hogy nem értünk egyet, egyszerűen csak gúnyolódott, és elhaladt mellettem. Ez egy kisebb incidens volt, de legalábbis számomra komoly következményekkel járt.  

Azért jöttem Brüsszelbe, hogy az olvasás szeretetének a fiatalokkal való megismertetésének fontosságáról beszélgessek, de úgy hagytam el a várost, hogy íróként kötelességem megkérdőjelezni az országomat körülvevő polarizáló és kiegyensúlyozatlan narratívát – és ezt tervezem is tenni. 

Abban a reményben, hogy józan vitára ösztönözhetek, most visszatértem Brüsszelbe – de nem azért, hogy egy könyvet népszerűsítsek, hanem mint az MCC Brussels nevű új agytröszt igazgatója, amelynek célja, hogy érett, átgondolt vitát folytasson a kontinensen uralkodó kulturális feszültségekről. 

2017-ben még viszonylag visszafogott volt a maihoz képest a rémhírterjesztés egy tekintélyelvű diktatúra magyarországi visszatéréséről. Orbán Viktor miniszterelnök kormányának tavaly áprilisi, döntő újraválasztása óta azonban a Magyarországgal szembeni ellenségesség irracionális magyarofóbiává alakult át.

Orbán magyar ellenfelei az »autokratizálás« kifejezést használják, hogy igazolják démonizálását - és az Európai Unió is követi ezt a példát. Szeptemberben az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely Magyarországot nem »teljes demokráciának«, hanem »választási autokráciának« bélyegezte, és elítélte az ország kormányát az európai értékek aláásásáért. Néhány nappal később az Európai Bizottság a »demokratikus visszalépés« miatti aggodalmakra hivatkozva javasolta a Magyarországnak nyújtott 7,5 milliárd eurós támogatás felfüggesztését.

A demokratikus visszaesés egy ideológiailag konstruált fogalom, amelynek célja, hogy delegitimálja a nyugati politikai berendezkedéssel ellentétes személyek és pártok megválasztását. Ily módon maga a demokrácia gyakorlása, amely a »rossz emberek« megválasztásához vezet, elutasítható. Így amikor Orbánt a népszavazás 53,3 százalékos eredményével elsöprő fölénnyel újraválasztották, a szokásos gyanúsítottak ezt demokratikus visszalépésként hivatkoztak.  

Giorgia Meloni kormányfő Testvérek Olaszországért pártjának figyelemre méltó sikere a legutóbbi olaszországi parlamenti választásokon szintén hasonló vádak özönét váltotta ki.”

Fotó: Ficsor Márton