Az izraeli ellenzék szerint Lapid és Biden rossz alkut hoztak tető alá, elemzők szerint a Hezbollah könyvelhet el győzelmet. Mire volt jó ez az alku és miért kellett ennyire sietni vele?
Joe Biden amerikai elnök levelet fogalmazott meg Jair Lapid izraeli miniszterelnöknek, amelyben garantálja Amerika elkötelezettségét a Libanonnal kötött új tengeri határmegállapodás teljes körű végrehajtása, valamint Izraelnek a megállapodásban foglalt gazdasági és biztonsági jogai mellett – közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő szombat este izraeli lapok szerint.
A megállapodásra Amos Hochstein, az Egyesült Államok energiaügyi megbízottja által közvetített több hónapos tárgyalások után került sor – jegyzi meg az Al Jazeera.
A megállapodás értelmében Izrael teljes körű jogot kapott az ún. Karis-mező feltárására, amely a becslések szerint 68 milliárd köbméter földgázkészletet tartalmaz. Libanon viszont teljes körű jogokat kapott az ún. Qana-mezőre, és beleegyezett, hogy egy francia vállalattal kötött mellékmegállapodás révén Izrael részesüljön a jogdíjakból a mezőnek a megállapított tengeri határon túlra eső szakaszára vonatkozóan.
Izrael és Libanon technikailag még mindig háborúban áll, és a megállapodás nem foglalkozik a szárazföldi határral, ráadásul az izraeli jobboldali ellenzék erősen támadja a szerződést. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök, az ellenzék vezetője szerint
„Libanon mindent megkapott, Izrael pedig semmit".
Mindez a jelek szerint nem zavarja Joe Bident, aki alig egy hete így méltatta a tengeri határmegállapodást: Jicák Herzog izraeli elnökkel folytatott találkozóján: „Holnap Izrael és Libanon aláírja a két ország közötti állandó tengeri határ létrehozásáról szóló megállapodást. Történelmi áttörés, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy önök előálljanak és lépést tegyenek" – mondta akkor Biden. „Ez a megállapodás mindkét ország számára lehetővé teszi az energetikai területek fejlesztését, és új reményt és gazdasági lehetőségeket teremt a libanoni nép számára, valamint növeli az izraeli nép stabilitását és biztonságát".
Ugyan Netanjahu némileg visszafogta kritikáját, mivel a közvélemény-kutatások szerint sok izraeli támogatja a megállapodást, az ellenérveket alapvetően jól összefoglalta a Jiszrael Ha'jom portál.
Szerintük a megállapodás több okból is rendkívül ellentmondásos, többek között azért, mert Izrael lényegében feladta korábbi tárgyalási pozícióját, amelyet több mint egy évtizeden át szilárdan tartott, és elfogadta a Libanon által a tárgyalások kezdetén javasolt határmegállapítást, kivéve egy kis területrészt a két nemzet közötti szárazföldi határ közelében.
„A vitatott vizeken belül jelentős földgázlelőhelyek feltételezhetőek, amelyeket Libanon mostantól ki tud majd aknázni, és várhatóan ki is fog tudni aknázni” – írja a lap. Izrael némi kompenzációt kap a kitermelt gázért, bár „a jogdíj százalékos arányáról még nem folytattak teljes körű tárgyalásokat.”
Még nagyobb gondnak tűnik, hogy
Mint ismert: a Hezbollah egy Irán által támogatott libanoni terrorista szervezet, amely 2006-ban egy hónapos, véres háborút vívott Izraellel, amelyben több mint 1500 ember halt meg.
Ráadásul az egyezmény még csak nem is egyenlő a normalizációval a két ország között, hiszen mint az Al Jazeera írja, Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője rögtön kijelentette: az egyezmény még csak jelét sem adja annak, hogy elfogadnák Izrael létét. További kérdés, hogy Lapid valóban jogosult-e ilyen mértékű döntések meghozatalára ügyvezető miniszterelnökként, továbbá kérdéseket vet fel a megállapodás időzítése is.
A Jiszrael Ha'jom utal rá, hogy a szerződés siettetése mögött állhat a tény, hogy Izraelben napokon belül választás lesz, és hogy ha Netanjahu alakíthat kormányt, akkor jobboldali vezetése alatt nyilván sokkal keményebb feltételekkel tárgyalnának a libanoniakkal.
Lapid tehát nem csak azért siettethette a megállapodást, hogy elkönyvelhessen valamilyen eredményt miniszterelnökként, de az amerikai nyomás is szerepet játszhatott, hiszen rövidesen az Egyesült Államokban is időközi választások lesznek, de
Ilyen értelemben a libanoni-izraeli tengeri határmegállapodásra egyfajta „szegény ember Ábrahám-egyezményeként" is tekinthetünk, melyet két, népszerűtlen baloldali kormány erőltetett ki.
A Jiszrael Ha'jom szerint viszont Amerika is látja a színfalak mögött a gondot a szerződéssel. Az izraeli lap szerint egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő kijelentette: „Arra számítunk, hogy a megállapodás végrehajtása során a jövőben további nehéz pillanatok következhetnek be".
A tisztviselő mindössze annyit tudott garantálni, hogy ha a jövőben vita alakulna ki a két ország között, majd igyekeznek közvetíteni.
Fotó: Pixabay
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Mit tehet ebben a helyzetben az erdélyi magyarokat évtizedek óta támogató Orbán Viktor és a magyar kormány?
Ács Dániel neve és előadása azonban továbbra is szerepel a hivatalos programban.
Érdemi előrelépés történt a kereskedelmi tárgyalások során.
Az amerikai elnök új és jobb világot ígér a háborús térségben, miután a hétvégén Kínával, Indiával és Pakisztánnal is sikeres tárgyalásokat folytatott.
Komoly sikerekről számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Ausztrália napjaink egyik olyan állama, amely hosszú távon visszafordította a partjai felé tartó migránshullámot.
