Magyarországon a háború ellenére 2022-ben is folytatódik a kimagasló béremelkedés, mind az átlag, mind a minimálbér emelkedése messze meghaladja a többi tagállamét. A háborús infláció ellenére a fizetések reálértéke tovább nőtt eddig minden hónapban, miközben Európa más tagállamaiban már visszaesést hoztak az áremelkedések.
Szalai Piroska írása
Január és augusztus közti nyolc hónapban 6,1%-os reálkereset javulást tapasztalhattunk a 10,7%-os infláció ellenére, hisz a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2%-kal nőtt az előző évhez képest.
Augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 17,3%-kal növekedett. Ez még mindig 0,9%-os reálkereset javulást jelentett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6%-os növekedése mellett is.
A környező országok statisztikai hivatalai által közzétett adatok alapján már mindenhol veszített az átlagkereset a reálértékéből. A második negyedévben a fizetések vásárlóereje például Csehországban -9,8 százalékkal, Lengyelországban -2,1 százalékkal, Szlovákiában -4,5 százalékkal, Németországban pedig -4,4 százalékkal csökkent, tehát romlott. Szlovákiában a munkavállalóknak az utóbbi 22 év legnagyobb romlását kell megélniük. A helyi statisztikai hivatalok nem azonos gyakorisággal adnak ki adatokat a fizetések alakulásáról, s az Eurostat sem készít évközi összehasonlításokat.
Keresetek szerkezete
A KSH havonta adja ki a legfrissebb kereseti adatokat számos bontásban. A kereset tartalmazza az alapbér mellett és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemeket is, pl. bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetések, stb. Számos un. nem rendszeres kereseti elemet (pl. prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés, stb.) is beleszámolnak az átlagkeresetek közé.
A rendszeres kereset a fizetéseknek csak azt a részét tartalmazza, amelyeket minden hónapban megkapunk. Az alapbérnél ez az összeg is magasabb, mert számos olyan pótlék létezik mind a versenyszférában mind a közszférában, ami minden hónapban egyformán jár.
Az átlagkeresetek átlagos évben január-februárban csak a minimálbér emelések hatására szoktak növekedni. Legtöbbször ebben a két hónapban inkább csak a rendszeres elemek nőnek, a nem rendszeres keresetrész ilyenkor nem igazán szokott magas lenni. Idén azonban számos területen kaptak a munkavállalók rendkívüli jutalmakat, pl. a fegyveres testületeknél a „hathavi fegyverpénzt”, ezért itt kiugróan magas a nem rendszeres kereset.
Márciusra a cégek már el szokták fogadni az éves költségvetési terveket, s ekkor szokták az éves fizetésemeléseket elrendelni a legtöbb munkahelyen, ami a rendszeres részt növeli. Közben március-áprilisban jönnek a húsvét környéki nem rendszeres juttatások is. Így ebben a két hónapban az átlagkereset mindig kicsit magasabb.
Minden évben a nem rendszeres keresetek augusztusban a legalacsonyabbak, hiszen sokan ekkor veszik ki a szabadságukat, s a fizetett távollét alatt számos teljesítményhez kötött pótlék nem jár. Ezért szokott kicsit alacsonyabb lenni a teljes átlagkereset is minden évben.
Az év végén a december elején kézhez kapott novemberi és a január elején kifizetett decemberi keresetek a magas nem rendszeres keresetek miatt kiemelkedően nagyok szoktak lenni, ami aztán az éves átlagot is jelentősen meg szokta emelni.
Ma számos baloldali média álhír-terjesztésbe kezdett, mivel nem veszik figyelembe a keresetek havi dinamikáját, azaz a szezonalitásból fakadó eltéréseket.
Sem az alapbér, sem az egyéb rendszeres keresetelemek nem csökkennek, hanem éppen hogy nőnek hónapról hónapra, idén minden hónapban, még augusztusban is az inflációt meghaladó mértékben, ami a háborús infláció mellett komoly eredmény, unikális!
Nálunk a reálkeresetek idén éves átlagban is valószínűleg növekedni fognak, ismerve az év kétharmadának adatait. Ezzel szinte biztosan folytatjuk az évek óta zajló felzárkózást a nyugat-európai tagállamokhoz. Természetesen vásárlóértéken számolva tudunk felzárkózásról beszélni, az euro árfolyamon vett összehasonlítást torzítják a devizapiaci mozgások.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021-ben a 3. legnagyobb keresetnövekedést produkáltuk Lettország és Litvánia után az unió tagállamai között vásárlóértéken összehasonlítva. Továbbá
Illetve 2010-től az 5. legnagyobb javulást értük el Litvánia, Lettország, Románia és Bulgária után.
Megállapítható, hogy az unióban zárult az olló az alacsonyabb és a magasabb átlagkeresetű országok között.
Nyitókép: Pixabay
A Cash Talk legújabb adása két, egymással szöges ellentétben álló gazdaságpolitikai irányt ütköztet: a kormány és az MKIK 11 pontos vállalkozássegítő csomagját, valamint a TISZA párt kiszivárgott megszorító terveit. A tét a magyar kis- és mikrovállalkozások jövője, a munkahelyek száma és a családok pénztárcája.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Egy karakán csávó.”
A német védelmi miniszter kifejezetten pozitívan értékelte a diákok tüntetését, mondván ez is azt jelzi, a tanulók érdeklődnek a sorkatonaság után.
