A brüsszeli lap írása szerint ugyanakkor Németországot nem csak ezért terheli felelősség.
„Tíz évvel ezelőtt, amikor Európa az eurózóna válságának torkában volt, Németország állt a megszorítások élére” – emlékeztet a Politico. A lap ugyanakkor hozzáteszi:
most Európa többi része füstölög a Németország által az energiatámogatásokra fordított összegek miatt, amelyek félő, hogy súlyosbíthatják a kontinens politikailag robbanásveszélyes gazdag-szegény szakadékát”.
A Politico szerint ráadásul „a növekvő feszültségeken aligha segít, hogy Berlin elhibázott függősége az orosz gáztól is hozzájárult a blokk energiaválságának kialakulásához”.
Mint a lap fogalmaz: „az EU-ban – különösen az olyan nehézsúlyú országokban, mint Olaszország és Franciaország – egyre nagyobb az ellenérzés Németország múlt héten bejelentett 200 milliárd eurós csomagjával kapcsolatban, amelynek célja, hogy a fogyasztókat és a vállalkozásokat mentesítse az energiaválság teljes körű hatásaitól”.
Ezek a sérelmek valószínűleg a pénteki prágai EU-csúcstalálkozón is fellángolnak majd, amikor a vezetők az emelkedő energiaköltségek és azok gazdasági következményeinek kérdésével fognak foglalkozni – írja a brüsszeli lap.
A Politico teljes, angol nyelvű írását a témában ide kattintva olvashatja!
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Friedrich Merz első izraeli látogatásán igyekezett rendezni a feszültségeket Netanjahuval, miután a gázai háború miatt megromlott a kétoldalú viszony.
Németországban elmaradnak a szokásos karácsonyi vásárok, nem tudják finanszírozni a biztonsági intézkedések költségeit.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
Ötezer traktor blokád alatt tartja Görögországot: „Brüsszel, lépj már!”
Az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia szerint Európa összeomlás előtt áll, és a fő bűnbak az EU és a migráció.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Szóval ez a mesterterv is kuka.
