Magyar ökológust ölt meg egy orrszarvú Ruandában – 2017 júniusában a magyar közvélemény e hírből értesült a negyvenhárom éves Gyöngyi Krisztián tragikus haláláról. Most kötet született az Afrikában ma is siratott állatvédőről. Az orrszarvúk hajnala című könyv példát mutat kitartásról, bátorságról, és figyelmeztet rá, hogy igenis a mi kezünkben van az unokáink jövője.
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
„Minden álom csak annyit ér, amennyit elérünk belőle”, ez volt a mottója Gyöngyi Krisztiánnak. A sors különös játéka, hogy egy átlagos kiskunhalasi családba születve számára ez az álom – részben a nagy magyar utazók, Széchenyi Zsigmond, Almásy László, Kittenberger Kálmán leírásainak hatására – Afrika lett. Állhatatosságának, küzdőszellemének köszönhetően pedig nemcsak hogy eljutott a fekete kontinensre, de a mai napig a legelismertebb állat- és természetvédők közt említik a nevét. Persze, ahogyan az lenni szokott, kacskaringós és nehéz út vezetett odáig, mire 1999-ben megérkezett Zimbabwébe.
A sona törzsbe tartozó vadőrökkel járta a bozótot, orvvadászok nyomait keresték, illetve a nagy emlősöket, valamint a veszélyeztetett fajok előfordulását tanulmányozták. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, előbb a tanzániai főiskolán tanult vadvédelmet, a Kenti Egyetem Durrell Természetvédelmi és Ökológiai Intézetében végzett, majd mesterképzésre járt a Norwichi Egyetem alkalmazott ökológia szakán. Orrszarvú-ökológusként 2011-ben érkezett először Malawiba, és 2012-től haláláig a Liwonde Nemzeti Park orrszarvú-megfigyelő és -kutatási projektjének koordinátoraként minden erejével azért küzdött, hogy életben tartsa a helyi feketeorrszarvú-populációt.
A kereskedelmi matrózból lett állatvédő küzdelmes történetét a National Geographicnek is dolgozó világutazó, Balogh Boglárka foglalta izgalmas, filmszerűen pörgő kötetbe Gyöngyi Krisztián özvegye, Bedő Orsolya emlékei alapján. Orsolya 2007-es megismerkedésük óta nem csupán a tanulmányaiban támogatta a férjét, a kezdetektől fogva egyértelmű volt az is, hogy vele tart Afrikába. „Tudtam, hogy a kapcsolatunknak csak így lehet jövője. De ezt egyáltalán nem éreztem áldozatnak, sőt. Az orrszarvúvédő projekt munkálataiban a soha meg nem szűnő pályázat- vagy riportírásoktól kezdve az állatmegfigyelésekig és az izgalmas befogásokig mindenből kivettem a részem. Emellett a helyi iskolákban tartottam vadvédelmi és környezetvédelmi órákat, a kisiskolásokkal együtt ültettünk fákat, majd évekig gondoztuk őket. Aztán megérkezett Estella lányunk, aki Malawiban fogant, Kiskunhalason született, hat hónapos korában pedig már utaztunk is vissza” – emlékszik vissza.
2017 júniusában is együtt voltak Ruandában, ahol a férje az országba visszatelepített rinocéroszok beszoktatásán és a helyi vadőrök kiképzésén dolgozott egy ideig. A tragédia napján, 7-én egy négyfős csapat tagjaként közelítették meg az egyik sebesült orrszarvút, a felbőszült állat azonban kitört, és Gyöngyi Krisztián a helyszínen belehalt a támadás okozta sérülésekbe.
„A halála napján, amikor elhagytam Afrikát, nagyon dühös voltam a kontinensre, amiért bár annyi boldog évet adott nekünk, elvette tőlünk a férjet, társat és apát. Ez a düh a hosszú hónapok alatt csillapodott, és ha orrszarvút látok, vagy olvasok róluk, ma már ugyanúgy megdobban a szívem. Krisztiánnak hatalmas vágya volt, hogy Estellának megmutathassa az érintetlen vadont. Nagyon bízom benne, hogy idővel teljesíthetem ezt a kívánságát, és mire visszatérünk Afrikába, lesz még mire rácsodálkozni a lányomnak. Többek között ezért született meg ez a könyv. Egy példaértékűen elhivatott, szenvedélyes, az igazságért mindig kiálló ember portréján, életművén keresztül talán ráirányíthatjuk a figyelmet arra is, hogy a természet- és állatvédelem nem egyszerűen egy divatos téma. A Föld forrásai végesek, a jövőnket éljük fel az elpazarlásukkal.”
(Balogh Boglárka: Az orrszarvúk hajnala. Scolar Kiadó, 2022)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A dekarbonizáció mára nemes célból kőkemény geogazdasági fegyverré vált. Miközben Brüsszel a kínai térnyerés elleni ideológiai harccal van elfoglalva, Afrika a valódi iparosítást választja. Ha az unió nem képes félretenni a gőgjét és Pekinggel is együttműködve üzletelni a fekete kontinensen, végleg statiszta marad a globális dél erőforrásaiért vívott harcban.
A világ összesített termékenységi arányszáma 2,24: ennyi gyermeket szül átlagosan egy mai nő – ez az óriási ütemben gyarapodó Fekete-Afrika és a nagyrészt zsugorodó többi kontinens átlaga. Fordulóponthoz érkeztek az emberiség népesedési folyamatai.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
A dal a ruandai gyerekeknek egy magyar önkéntes tanította meg.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
„Még soha életemben nem tapasztaltam ilyet.”
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa példátlanul őszinte és sokkoló jelentést tett közzé az ungvári toborzóközpontban (TCK) uralkodó állapotokról. A vizsgálat során kiderült, hogy súlyos betegeket és testi fogyatékossággal élőket is kényszerrel tartanak fogva higiéniailag katasztrofális körülmények között.
