Tatsunori Motoki vlagyivosztoki japán konzult hétfőn orosz ügynökök vették őrizetbe és állítólagos kémkedés miatt hallgatták ki.
Japán hivatalos bocsánatkérést követel Oroszországtól, miután a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei állítólag bekötött szemmel kihallgattak egy japán diplomatát, majd 48 órát adtak neki, hogy elhagyja az országot. Hajashi Josimasza külügyminiszter elmondta, hogy Tatsunori Motoki vlagyivosztoki japán konzult hétfőn orosz ügynökök őrizetbe vették és állítólagos kémkedés miatt hallgatták ki − írja a CNN.
A konzuli tisztviselőt bekötött szemmel, kezét és fejét lefogva vitték el, és megfélemlítő kihallgatásnak vetették alá”
− mondta el a külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón.
Tatsunorit őrizetbe vették, és az orosz hírügynökségek szerint az orosz külügyminisztérium nem kívánatos személynek nyilvánította.
Hajashi elítélte Tatsunori őrizetbe vételét, szerinte ez „rendkívül sajnálatos és elfogadhatatlan”, és
az orosz fél állításával szemben egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy illegális tevékenységet folytatott volna”.
Mori Takeo külügyminiszter-helyettes behívatta Mihail Galuzin orosz nagykövetet, és hivatalos tiltakozást nyújtott be, bocsánatkérést követelve.
A japán kormány is megteszi a megfelelő intézkedéseket”
− közölte a külügyminiszter.
A Tokió és Moszkva közötti feszültségek egyre nőnek, amit az táplál, hogy Japán támogatta Ukrajnát az orosz inváziót követően. Emellett fennáll egy területi vita Japán és Oroszország között a Japántól északra fekvő szigetek szuverenitásáról, amelyeket a szovjet erők foglaltak el, miután Japán a második világháború végén megadta magát a szövetséges erőknek.
Tatsunori a japán főkonzulátuson dolgozott az oroszországi Vlagyivosztokban, egy Kínával és Észak-Koreával határos jelentős kereskedelmi kikötőben. Oroszország azzal vádolta meg, hogy „titkos információkat kapott” munkája során.
Egy japán diplomatát tetten értek, miközben pénzért cserébe titkos információkat kapott Oroszország és egy másik ázsiai-csendes-óceáni térségbeli ország együttműködéséről”
– áll az FSZB közleményében, amelyet az orosz hírügynökségek közvetítettek.
Nyitókép: Kazuhiro NOGI / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
