A várakozásokat is meghaladta a GDP bővülése – az EU-s élmezőnyben vagyunk

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjének kommentárja:

A növekedés érdemben meghaladta a 4,0 százalékos európai uniós átlagot és az uniós élmezőnyben található – húzta alá Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában kiemelte: súlyánál fogva az növekedéshez a legnagyobb hozzájárulása a kereskedelemnek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeknek volt; illetve az ipar teljesítménye és a beruházások növekedése szintén felfelé húzta a növekedést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint a beruházások volumene 7,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 2,5 százalékkal emelkedett.

 A KSH a második becslésben megerősítette az éves alapú, 6,5 százalékos növekedést, míg negyedéves alapon a bővülés a korábban közöltnél minimális mértékben, 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett. A növekedés fő húzóereje a második negyedévben termelési oldalról a szolgáltató szektor volt. Ezen belül is számos ágazat teljesítménybővülése meghaladta a 10 százalékot, míg a legnagyobb éves alapú növekedés, a koronavírus okozta gyenge bázis miatt, a turizmusban történt. Súlyánál fogva a legnagyobb hozzájárulása a kereskedelemnek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeknek volt. 

Az ipar teljesítménye szintén felfelé húzta a növekedést, míg az építőipar teljesítménye stagnált. A rendkívüli aszály nyomán a mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint harmadával visszaesett. Ez az ágazat csekély súlya miatt csak 1,1 százalékponttal húzta vissza a növekedést, ám az élelmiszerárak emelkedésén és az ágazati szereplők helyzetének kedvezőtlenné válásán keresztül ennél jóval nagyobb károkat okoz.

Felhasználási oldalon a fogyasztás és a beruházások volumene is jelentősen bővült. Előbbiben

de az év elején kapott transzferek is felfelé húzhatták a fogyasztást, amely így a növekedés legfontosabb összetevőjévé vált. A külkereskedelmi egyenleg a bővüléshez kismértékben járult hozzá. Az áruk esetében az export és az import volumene egyaránt 4,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoknál az import növekedése volt erőteljesebb. A szolgáltatásoknál fontos kiemelni, hogy a bővülés mindkét forgalmi irányon nagymértékű volt, tekintettel a koronavírus miatti korlátozások nyomán kiemelkedően alacsony bázisidőszaki adatra.

Ugyanakkor a következő negyedévekben várhatóan a mostaninál jóval kedvezőtlenebb adatokkal találkozunk a magas infláció és az energiaárak robbanásának eredményeként. 
Bár éves szinten a növekedés akár 5-6 százalék körül is alakulhat, a következő negyedévekben érdemi bővülésre negyedéves alapon nem számítunk.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában ugyancsak kiemelte: a második negyedévben továbbra is

– jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a vállalatok beruházásainak nagy volumenű közvetlen támogatásával sikeresen ellensúlyozta – ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól – jegyezte meg Suppan; de hozzátette, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.

A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására az idén 5,5-6 százalékosra gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékról, jövőre azonban a számos negatív hatás miatt már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat – vetítette előre a Magyar Bankholding vezető elemzője.
 

(Fotó: 123 rf)