Marsi bázis, reneszánsz város, óriás űrhajó, New York-i utcák, Rothschildek, Matt Damon, Will Smith és Jeremy Irons – a szálak ugyanoda vezetnek: az etyeki Korda Filmstúdióba, ami jelenleg Európa legnagyobb filmes műterme, és ahová sorban állnak a legnagyobb produkciók a legnevesebb sztárokkal. Riportunk!
Kétség sem fér hozzá, napjainkban újra dübörög a hazai filmgyártás. Magyarország egyszerű filmes helyszínből a világszintű produkciókat készítő országok sorába lépett, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy
A filmipar kiemelt ágazattá fejlődött a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly – a pandémia ellenére is – meghaladta a 200 milliárd forintot, és több mint húszezer embert foglalkoztat. Magyarország az egyik legkedveltebb európai forgatási helyszínné nőtte ki magát, ami a képzett szakembereinknek, modern stúdióinknak és a kormány által biztosított adókedvezménynek egyaránt köszönhető.
A hazai filmgyártás egyik kiemelt zászlóshajójának számító Korda Filmstúdió- és Filmparkban jártunk, vagy ahogy közszájon forog, meglátogattuk a híres „Etyekwoodot”, ahol Csizmadia Attila, a Korda Filmpark kommunikációs igazgatója kalauzolt bennünket. Ismerjétek meg ti is, hol születnek a nemzetközi szuperprodukciók!
2007 áprilisában adták át Etyeken a kilencvenmillió eurós költségvetésből elkészült, hét műteremből álló Korda Filmstúdiót, amely immár tizennégy éve ad otthont hazai és nemzetközi filmes produkcióknak. Alapítói Demján Sándor nagyvállalkozó, Andy Vajna hollywoodi producer, Peter Munk és Nathanial Rothschild voltak.
A műtermek a legfejlettebb technika beépítésével készültek, mellettük kiszolgáló létesítményekkel, amelyekbe öltözők, sminkszobák és irodák kerültek. A legutóbb épült stúdió hatezer négyzetméteres,
Ezen kívül a komplexumban található a régió egyik legfejlettebb hangutómunka-stúdiója, egy negyvenfős moziterem, egy épített medence, ahol a vizes jeleneteket lehet felvenni, egy New York-i utca díszlet és egy komplett reneszánsz város is.
„A kétezres években hiány volt nemzetközi szintű stúdiókból, így megkeresték Demján Sándort, hogy komoly piaci lehetőség lenne egy ilyen projektben. Ahhoz természetesen idő kellett, hogy a stúdióegyüttes a mostani színvonalat tudja nyújtani, és a bizalom is ki kellett, hogy alakuljon Magyarország és a magyar szakemberek felé” – magyarázza Csizmadia Attila, a Korda Filmpark kommunikációs igazgatója lapunknak.
A filmstúdió elnevezése tisztelgés Korda Sándor (Sir Alexander Korda) magyar származású filmrendező és producer előtt, aki a hazai, a nemzetközi és elsősorban a brit filmipar egyik meghatározó alakja, és a London Films brit filmstúdió alapítója volt. Magyarországon talán kevesen tudják, milyen jelentőségű is volt az ő munkássága: Korda bejárta a világot, és számos országban, köztük Magyarországon is épített filmstúdiókat.
„Élete jelentős részét azonban Angliában élte,
lényegében ő futtatta fel az akkoriban – Hollywoodhoz képest – mélyponton lévő brit filmgyártást.
Hozzá kötik az angol film új virágkorát, az Alexander Korda-díj pedig napjainkban is az egyik legfontosabb díjnak számít. Az etyeki filmstúdió alapítói úgy gondolták, hogy egy ilyen kaliberű ember előtt méltó tisztelgés az, ha róla nevezik el az épületegyüttest” – meséli Csizmadia Attila.
A vezetőség rengeteget tett azért – megdolgozva a piacot –, hogy minél több produkció bérelje a területet és a műtermeket, így idővel megérkeztek az első produkciók referenciaként. A Pokolfajzat (Hellboy) 2.: Az agyaghadsereg volt az első nagyobb nemzetközi produkció, amely a stúdióegyüttesben készült. Ez már egy magasabb kategória volt, ez jelentette a belépést a nemzetközi színtérre.
Ezt követte a sokak által kedvelt Borgiák Jeremy Ironsszal a főszerepben. Az ehhez a produkcióhoz épült reneszánsz város azóta is áll, fogadja a látogatókat, és számtalan újabb forgatás helyszínéül szolgál kisebb-nagyobb átalakításokkal. A Marco Polo második évadjában a Korda Stúdió reneszánsz városa például Konstantinápolyt „játszotta el”. A Borgiák felvételei miatt megépített hatalmas olasz középkori díszletvárosban a Szent Péter-székesegyház kapu előtti területén zöld borítást kapott a talaj. Az alkotók a városhoz hajóorrokat építettek, hogy a korabeli kikötők hangulatát elevenítsék meg. A díszletesek az épületeket átszínezték, és a kapukat ívessé alakítva csempésztek Konstantinápolyra jellemző stílusjegyeket a reneszánsz díszletvárosba.
„A reneszánsz város egy állandó díszlet lett itt Etyeken. A Borgiák után a Marco Polo sorozatot is itt forgatták ebben a díszletben, de a Hunyadi című film is itt készül most. Szintén van egy állandó New York díszletünk is, ahol jelenleg is forgatás zajlik.
Korábban ebben a díszletben forgatott Will Smith is a Gemini man-ben. Itt vették fel a New York-i jeleneteket Etyeken”
– meséli a kommunikációs igazgató.
De ugyancsak Etyeken készült Tom Hanks főszereplésével az Inferno, a Fekete özvegy Scarlett Johansonnal, a Pablo Picasso életét bemutató tévésorozat Antonio Banderassal, vagy a Szárnyas fejvadász 2049 Ryan Goslinggal és Harrison Forddal. Utóbbi film leghíresebb bárjelenete is egy épített díszletben lett felvéve. A Last Kingdom sorozat szintén itt forgott az Etyekhez közeli Göböljáráson, ahol egy épített középkori falu található, ami tulajdonilag ugyanehhez a cégcsoporthoz tartozik.
Csizmadia Attila elárulta, a legnagyobb mérföldkő a Ridley Scott-féle Mentőexpedíció (The Martian) volt.
„Matt Damonék több országban is forgattak, ám szinte minden díszletüket itt építették fel Etyeken.
A sivatag és az életnagyságú űrhajó is itt épült a stúdiókban, és a marsi szálláshely is itt lett kialakítva. Ez a produkció már olyan mértékű szakmaiságot kívánt meg, ami óriási mérföldkőnek számított a stúdió és a magyar filmipar életében. Rengeteg magyar szakember dolgozott rajta. Erre vagyunk a legbüszkébbek, ez már erősen hatott a következő megkeresésekre.”
A producerek szempontjából nyilván a legfontosabb a megbízhatóság. Legalább húszezer magyar szakember dolgozik az itteni produkciókon, az építőmesterektől a sminkeseken át a jelmeztervezőkig.
és ezzel a producerek is tisztában vannak.
„Az elmúlt hét-nyolc év már nagyon komoly volt. A profi szervezésnek és kiszolgálásnak köszönhetően, kapacitás és kihasználtság tekintetében a Korda Stúdió már jó pár évre előre le van kötve, ami nagyon biztató. Visszatérő nagy, nemzetközi produkciós cégek vannak már nálunk. A Korda Stúdiónak saját gyártásai is vannak, ami azt jelenti, hogy a teljes gyártást itt fogják össze. A másik, ami nagyon vonzó Magyarországon, az a filmes állami támogatás. Ez kétségtelen. Olcsóbb Magyarországon forgatni, mint másutt” – mondja a Csizmadia Attila.
Az, hogy egy ideje rendszeressé vált, hogy világsztárok fordulnak meg Magyarországon, az országimázs építésének is nagyon jót tesz. Visszajelzések alapján az ideérkező filmcsillagok nagyon jól érzik magukat az itt tartózkodásuk alatt.
betért különböző éttermekbe egy-egy ebédre, de azt is elmondta, hogy a kedvenc croissant-ját az Aldiban vette, ahová egyik nap a Four Seasons-ből sétált le. Ryan Goslinggal a Kőleves Étteremben készültek képek, Will Smith a Lánchídon fotózkodott, Tom Hanks-ről pedig – akinek a kedvence a kispolszki – számtalan kép készült Budapest utcáin ezekkel a retró autókkal. Végül, ennek hatására kapott is egyet a gyártól ajándékba.
„Jeremy Irons felvette a bőrdzsekit, motorra ült, és bement a városba bulizni, pár nappal később pedig Esztergomban kapták lencsevégre kávézás közben. De Antonio Banderas is alaposan meglepte a fővárosi járókelőket, amikor meglátogatta a karácsonyi vásárt. Marketingszempontból is elég komoly hozadéka van annak, hogy felpörgött a filmgyártás Magyarországon. Ezek a sztárok idejönnek, jól érzik magukat, csupa jót mondanak, és hírét viszik az országnak” – mondja Csizmadia.
A Stúdió harmincöt hektáros területén belül 2011-ben jött létre a Korda Filmpark élmény- és rendezvényközpont. „A Korda Filmpark célja, hogy az embereket közelebb hozza a filmkészítéshez, belássanak a kulisszák mögé, részesei lehessenek annak, hogy hogyan készül egy nagy, nemzetközi filmes produkció. Az itt látható kiállításnak és élménytúrának van egy interaktivitása, a látogatók egy rövid időre stábtagoknak érezhetik magukat, valódi filmes problémákkal kell megbirkózniuk.
A cél az, hogy az emberek megértsék, mitől olyan hosszú egy stáblista a film végén,
és rádöbbenjenek, mennyi ember szervezett és precíz munkája kell ahhoz, hogy ha leülnek a vászon elé, azt a végeredményt lássák, amit” – magyarázza a kommunikációs igazgató, majd hozzáteszi: azon kívül, hogy az élménytúra játékos és érdekes, oktatási célja is van.
„Számos olyan programunk van, amely a filmezéssel függ össze, csapatoknak, cégeknek, társaságoknak tartunk úgynevezett filmbuildingeket, ahol a társaságok együtt hoznak létre egy kisfilmet: jelmezekkel, sminkkel, vágással, mindennel. Mindig nagyon jó bulik kerekednek ki ezekből az alkalmakból, arról nem is beszélve, hogy a végterméket meg is kapják ajándékba.”
A magyar film nemzetközi beágyazottsága az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett, ugyanis a rendszerváltás körüli visszafogottabb időszak után Andy Vajnával új lendületet kapott a hazai filmgyártás.
„Azt mindenképpen lehetett érzékelni, hogy a magyar filmek nemzetközi jelenléte és figyelme megnövekedett az elmúlt években. Andy Vajna érkezésével egy új periódus kezdődött, profi módon fogta össze a magyar filmvilágot, és ezt nemzetközi szinten mutatták is az eredmények. Elindult egy felfutó folyamat. Hogy ennek a lendülete meddig tart, meglátjuk.
Vajna távozását mindenképpen megérzi a szakma.
Emberek vagyunk, akik hatnak a környezetükre, így egy ilyen nagy hatású ember elvesztése mindenképpen megérződik. Vannak olyan személyiségek, akik nagyobb nyomot hagynak – Andy Vajna és Korda Sándor is ilyen emberek voltak” – mondja Csizmadia.
Fontos megemlíteni azt is, hogy az utóbbi években teljesen megváltozott a tartalomfogyasztás. Azon túl, hogy felgyorsult a fogyasztás,
és ez nagyban meghatározza azt, hogy az emberek hogyan néznek filmet, mennyi időt szánnak rá, mennyire mélyülnek el benne.
„Az emberek kevésbé türelmesek, a nagy információs zajban azokra a stílusú filmekre, amelyek a ’60-as ’70-es években még természetesek voltak, egyre kevésbé vevők. A hollywoodi látványos produkciók erőteljes jelenléte az európai filmeket kissé árnyékba szorította. A streaming-szolgáltatók és a minőségi sorozatok piaca megnőtt, és a nagy színészek is egymás után léptek be ezekbe a produkciókba főszereplőként. A korszellem is más lett természetesen: mások a problémák, eltolódtak a hangsúlyok” – véli a kommunikációs igazgató.
„Észre kell vennünk, hogy van egy olyan generáció, akik már minőségi, nemzetközi nagyprodukciós sorozatokon nőttek fel, ez már nem fog visszafordulni, ezeknek óriási piaca van. Azoknak az országoknak, ahol az átmenet nem volt annyira természetes, át kell állniuk sorozatok forgatókönyv-írására, a sorozat ugyanis nem egy felszabdalt nagyjátékfilm.
A forgatókönyvíróink nem ebben szocializálódtak, meg kell tanulniuk a sorozatírást.
Magyarországnak jelenleg kevés a saját gyártású sorozata, amiket a televíziókban látunk, azok főleg licence-k. A gyártással nincs probléma, a kreatív folyamatoknak kell átalakulnia. Ez most még várat magára.”
Képek: Ficsor Márton és kordastudio.hu
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A saját nevelésű csatár 420 gyermeket lepett meg karácsony előtt.
Az unió hét tagállama csalódottságát fejezte ki, miután néhány igazságügyi miniszter keresztbe feküdt a javaslatok elfogadásának.
