Az ukrán színész-elnök vádaskodásával van néhány probléma...
„Nukleáris terrorizmussal vádolta meg Oroszországot Volodimir Zelenszkij a zaporozsjei atomerőművet ért támadások miatt, ám a színész-elnök vádaskodásával van néhány probléma.
1) A terület a háború korai szakasza óta orosz fennhatóság alatt áll, és a hírek szerint orosz erők állomásoznak ott. Következésképpen, ha az oroszok lőnék az erőművet, azzal a saját csapataikat veszélyeztetnék.
2) De nem csak őket. Az uralkodó szélirány arrafelé déli, dél-nyugati. Ellentétben tehát azzal, amit a színész-elnök állít, egy nukleáris katasztrófa elsősorban nem Európát fenyegetné, mint a csernobili havária, hanem Herszont, a Krímet, Törökországot és Szíriát, vagyis oroszlakta területeket, illetve Moszkva egyik legfontosabb partnerét és a nyílt szövetségesét.
3) Az Amnesty International jelentése óta ország-világ előtt tudott, hogy az ukránok több tucatnyi esetben használtak iskolákat és kórházakat fedezékül. Lőszerraktárakat telepítettek a pincéjükbe, légvédelmi ütegeket a tetejükre, és tüzérségi állásokat alakítottak ki mellettük. A liberális NGO dolgozata nem vetett jó fényt Kijevre, ezért Zelenszkijéknek sürgősen kellett találni egy témát, ami mindezt ellensúlyozza. Erre tökéletesen alkalmas az a hazugság, hogy az oroszok Európa legnagyobb erőművének, és ezzel a kontinens teljes lakosságának a biztonságát fenyegetik.
4) Nem elegáns, sőt, kifejezetten kockázatos megoldás, hogy az olyan nyugati precíziós fegyverek, mint a HIMARS, megjelenésére válaszul az oroszok a saját tüzérségüket egy atomerőmű közepére telepítették a dél-keleti fronton, stratégiai szempontból viszont érthető. Így tudták kisimítani az egyenetlenségeket. És éppen ezért nem lehet érdeke az oroszoknak, hogy az atomerőmű elleni »hamis zászlós« támadásokkal beavatkozásra kényszerítsék az ENSZ-t. Szemben az ukránokkal, akik fel is szólították a világszövetséget, hogy küldjön csapatokat és vonja ellenőrzése alá az erőmű területét.
A háborúk persze felülírják a józanész szabályait, de ebben a helyzetben minden jel arra mutat, hogy az ukránoknál szakadt el a cérna – nem kicsit, nagyon.”
Nyitókép: Bekezdések Facebook-oldala
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
