Egy esély van csak rá, hogy véget érjen a háború, mielőtt lángba borítaná Európát.
„Habár semmi sem garantálja, hogy az orosz elnök egy esetleges tűzszünet után nem támadna újra, de közben Nyugat-Ukrajna olyan fejlődési pályára állhat, amivel Oroszország nehezen tudná felvenni a versenyt.
Egy esély van csak rá, hogy véget érjen a háború, mielőtt lángba borítaná Európát és a világ nagy részét: ha Vlagyimir Putyin, miután győztesnek kiáltotta ki magát, tűzszünetet rendel el. Hihető ez a forgatókönyv?
Annyit biztosan állíthatunk, hogy mostanra már nem elképzelhetetlen, mert azzal, hogy az erőit kizárólag a Donbászra összpontosította, végül képes lehet ezt a régiót az ellenőrzése alá vonni. A háború céljaként sokkal gyakrabban jelölte meg ezt, mint egész Ukrajna leigázását. Ha az orosz elnök holnap úgy döntene, hogy a becsvágyát az ottani két nagy megyére és azokra a területekre korlátozza, amelyeket már megszerzett, akkor nem kellene meghátrálnia és megszégyenülnie, de ne áltassuk magunkat: a Donbász meghódítása után ugyanilyen könnyen gondolhatná azt is, hogy végre neki kedvez a hadiszerencse, ezért vonulhat tovább Kijev felé.
Olyan erős kísértésbe esne, hogy a demokráciáknak már csak ezért is még gyorsabban még több tankot, lőszert és légvédelmi eszközt kell szállítaniuk Ukrajnába.
Nem szabad hagyni, hogy Vlagyimir Putyinnak kétségei legyenek a nyugati országok eltökéltsége felől, hogy nem engedik bekebelezni Ukrajnát.
Mindenekelőtt Putyin hadseregének és a hozzá közel állóknak kell képesnek lenniük rá, hogy rámutassanak: miután a Donbászt sikerült meghódítani, ideje elgondolkodnia a tűzszüneten, mert lassan elfogy az orosz hadsereg; mert az orosz családok nehezen fogadnák el, hogy általános mozgósítást hirdessen; mert Ukrajna ma már a legmodernebb fegyverekkel van felszerelve; mert Németország egy éven belül képes lesz más gázszállítókat találni Oroszország helyett; mert a Nyugat egyre szigorúbb gazdasági szankciókat vet ki; a Kínával folytatott kereskedelem növekedése még sokáig nem lesz képes ellensúlyozni az európai kiesést; és mert Oroszországnak nem áll érdekében, hogy kiszolgáltassa magát Hszi Csin-pingnek.”
Nyitókép: Mikhail Metzel / POOL / Sputnik / AFP
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
