Erre a hétre ígérte Ursula von der Leyen az Európai Bizottság állásfoglalását Ukrajna tagjelöltségéről. A várakozások szerint a Bizottság javasolni fogja a csatlakozási folyamat megkezdését. Pedig ha komolyan vesszük a feltételeket, Ukrajna gyorsított eljárással történő csatlakozása esélytelen.
A valóság az, hogy az ukrán EU-csatlakozásra reális esély nincs. De a valóság kimondása valahogy kiment a brüsszeli divatból,
amely fenn próbálja tartani az izgalmat az egyébként esélytelen ukrán csatlakozásról szóló vitában.
Az ukrán EU-csatlakozás már hosszú-hosszú ideje téma az uniós országok között. Az oroszokkal való szembenállás és a katonai konfliktusok mindig felerősítették ezeket a hangokat, de konkrét előrelépés az ügyben nem történt. Nem véletlenül. Ukrajna már a háború, de még a Krím annektálása előtt sem volt alkalmas az EU-s csatlakozásra. A helyzet azóta jogi és szakpolitikai szempontból csak még tovább romlott, mégis aktív diskurzus folyik egy gyorsított eljárásról vagy soron kívüli csatlakozásról. Ez pedig innentől politikai kategória – vagyis politikai állásfoglalás, politikai vita és politikai döntés várható.
„Az Európai Unióhoz való csatlakozás összetett folyamat, nem egyik napról a másikra történik. A tagság feltételeit teljesítő, csatlakozni kívánó országnak be kell emelnie jogrendszerébe az uniós jogszabályokat az összes szakpolitikai területen” – fogalmaz az Európai Unió honlapja az uniós csatlakozásról szóló összefoglalójának első mondata. Ha szó szerint vesszük a megállapítást, akkor
Persze egy netes cikk egyik bekezdését semmibe nem telik átírni. Így inkább nézzük meg a csatlakozásra vonatkozó stratégiai előírásokat és a konkrét kritériumokat! Kezdjük a stratégiával:
A bővítési stratégiáról elfogadott konszenzus kiemelt eleme „a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások megszilárdítása”. Jelenleg több tárgyalás is folyik új tagok felvételéről: az EU-nak jelenleg öt tagjelöltje és két potenciális tagjelöltje is van, Ukrajna egyik kategóriába sem tartozik. Az ukrán csatlakozás gyorsított eljárásban, esetleg soron kívül történő kezelése
amely ellentétes a bővítési stratégia első pontjával és az EU alapvető érdekeivel.
Ukrajna előnyben részesítése nem felelne meg a „méltányos és szigorú feltételrendszer alkalmazása a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások minden szakaszában” előírásnak. A hivatkozott feltételrendszert az úgynevezett koppenhágai kritériumok tartalmazzák. Ezek közé tartozik a működő piacgazdaság, a stabil demokrácia és a jogállamiság megléte, valamint az, hogy a csatlakozni kívánó ország elfogadja az uniós jogszabályokat, ideértve az euróra vonatkozó feltételeket is.
Működő piacgazdaságról egy háború sújtotta ország esetében aligha lehet beszélni. Hasonló kérdések merülnek fel az működő demokrácia kritérium esetében is – amely a háború előtt sem egészen tudott megfelelni ezeknek az elvárásoknak (rendszerszintű korrupciós kockázatokról, nem kiszámítható jogi környezetről, a kisebbségi jogok megsértéséről és más jelentős problémákról érkeztek jelentések az elmúlt években).
A működő demokrácia egyik alapelemének tekinthetjük az állam területe feletti államigazgatási és rendőri-katonai kontroll gyakorlását is, amely egy háborús helyzetben több mint lehetetlen. Ebben a helyzetben az uniós jogszabályok és az euró bevezetésnek elfogadása legfeljebb valamilyen politikai nyilatkozat lehet, semmint valós jogi alapokon álló döntés.
Ukrajna jelen állapotában tehát nem felel meg a koppenhágai kritériumoknak.
Folytatva a stratégiai feltételeket Ukrajna különleges elbírálásban részesítése nem felelne meg a harmadik stratégiai elvárásnak sem, amely nagyobb fokú átláthatóságról és jobb kommunikációról szól, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a polgárok széles körű és tartós támogatását a bővítés iránt. A fentiek tükrében könnyen belátható, hogy az uniós intézményekbe vetett egyébként sem erős bizalmat ásná alá Ukrajna EU-tagságának erőltetése.
A negyedik és egyben utolsó feltétel „az Unió képessége új tagok integrálására”. Amikor a 27 ország a nyugat-balkáni bővítés kérdéseiről nem tud hosszú ideje dűlőre jutni, aligha beszélhetünk arról, hogy egy harcok által tépett, jelenleg is háborúban álló ország integrálására készen állna.
Az izgalmat mégis az a Brüsszelben eluralkodott hangulat okozza, amely jelen helyzetben minden észszerűséget, szabályt és alapvető érdeket kész félre tenni, ha Ukrajnáról van szó.
A realitás azt diktálja, hogy előbb le kellene zárni a háborút, újjá kellene építeni az országot és utána lehetne EU-tagságról vitatkozni. Ezekben a lépésekben az EU tudna nagyobb segítséget is nyújtani, de tényekről beszélni már nem menő, a valóság kimondása valahogy kiment a brüsszeli divatból.
Nyitófotó: AFP
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A légvédelem miatt aggódnak a szakértők.
Hosszú időn át nem volt kinevezett nagykövet.
Az év végén az orosz–ukrán gáztranzitszerződés is lejár. Mihez kezdünk majd ukrán szállítás nélkül 2025-ben?
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
A csehek, a dánok, a lengyelek és a belgák is korruptabbak nálunk céges szinten.
