Sanghaji Együttműködési Szervezet: A NATO–bővítés konfrontációhoz és konfliktushoz vezet

A NATO folyamatos bővítése nem erősíti a globális biztonságot, hanem újabb konfrontációkhoz és konfliktusokhoz vezet – jelentette ki Csang Ming, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főtitkára Sztanyiszlav Zasszal, a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkárával tartott szerdai megbeszélését követően. Hangsúlyozta, hogy a NATO a hidegháborús gondolkodás szellemében fogant. „Az ilyen gondolkodásmód nem hoz magával biztonságot, csak újabb konfrontációkat és konfliktusokat” – mondta a kínai diplomata. „Korábbi tisztségeimben többször találkoztam a NATO vezető illetékeseivel, akik arról biztosítottak, hogy a

– mutatott rá Csang Ming Svédország és Finnország tervezett NATO–csatlakozására utalva. Kijelentette, hogy „a mai világunk nem igényli a hidegháborús gondolkodást, nincs szükség a hidegháború eszközeinek kiszélesítésére”. A 2001-ben alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet tagja Kína mellett India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Oroszország, megfigyelőként vesz részt továbbá Fehéroroszország, Afganisztán, Irán és Mongólia.

Különbség van Finnország és Ukrajna helyzetét illetően

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján finn újságírói kérdésre válaszolva ecsetelte a Finnország tervezett NATO-csatlakozása és Ukrajna ez irányú törekvései közti különbséget. Mint mondta, „a NATO bárminemű bővítése hatással van és jelentőséggel bír a globális, de különösen az európai biztonságra”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető különbség van Finnország és Ukrajna helyzetét illetően az esetleges NATO-tagság tekintetében.

„Nem tudok példát arra, hogy Finnország területén (Ukrajnától eltérően)

Vagy arra, hogy a Pentagon Finnországban biológiai laborok tucatjait hozta volna létre, amelyekben veszélyes kórokozókkal folytattak volna kísérleteket” – tette hozzá. Zaharova szerint az sem figyelhető meg, hogy Finnországot Ukrajnától eltérően – szerződések alapján vagy anélkül – fegyverekkel halmoznák el egy konfliktusövezetben. „Ez csak egy rövid áttekintése annak, mi volt a különbség Finnország és Ukrajna között az utóbbi tíz évben” – húzta alá az orosz külügyi szóvivő. Leszögezte: Ukrajnában a helyzet Washington durva beavatkozása miatt fordult drámaivá.

A zaporizzsjai atomerőmű Oroszországnak és Ukrajnának is fog áramot szolgáltatni

Marat Husznullin orosz miniszterelnök–helyettes a Krím-24 televíziós csatornának a nap folyamán nyilatkozva közölte: Moszkva fogja finanszírozni „a felszabadított” ukrajnai területek újjáépítését, és helyreállítja az érintett térségek és Oroszország közúti összeköttetését. Mint mondta, Zaporizzsja megyében újra kell indítani az üzleti tevékenységet, a helyi üzemek apránként megkezdhetik az építőanyagok szállítását Oroszországba, illetve

újjáépítéséhez. Hozzátette, hogy utóbbi térségekben már építőbrigádok dolgoznak a károk helyreállításán. Beszélt arról is, hogy az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű Oroszországnak és Ukrajnának is fog áramot szolgáltatni, amennyiben utóbbi fizet ezért. Husznullin továbbá ismertette, hogy a zaporizzsjai Melitopol városában májusban már rubelben kapják meg a lakosok a nyugdíjat és a fizetéseket.

(MTI)

(Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.MTI/EPA/Makszim Sipenkov)