– Jaj, ne már! Úgy értem, európai nagyvárosokban ez teljesen természetes, mi is örömmel és magunktól raktuk ki. A fővárosi miliőben ez jól rezonál, a vidék viszont más.
– Mucsa?
– Dehogy. Egyszerűen más. Viszont könnyű megkreálni vidéken a hangulatot, hogy »a budapesti főpolgármester ne mondja meg nekünk, hogyan neveljük a gyerekünket«. Egyébként én nem is akarom megmondani. Szerintem jobban értem a magyar vidéket, mint az ellenzéki politikusok többsége.
– Szóval tényleg nem értik a vidéket.
– Nem csak a vidéket: az átlagembert. Irgalmatlanul elitista a magyar ellenzék. Intézményekről, struktúrákról, makróügyekről beszélünk állandóan. Nem arról, hogy ebben a faluban nincs háziorvos, hanem arról, hogy nincs egészségügyi minisztérium. Na, tessék, máris megszegem a magamnak tett ígéretemet és belebeszélek az ellenzéki politikába…