Úgy is embargózhatnának a többi tagállamok, hogy nem erőltetik rá azt a tenger nélküliekre.
„Az unió nagyobb tagállamai dönthetnének amellett, hogy nem vásárolnak többé orosz olajat úgy is, hogy ezt nem erőltetik rá a tenger nélküli tagországokra, amelyek vezetéken szerzik be a nyersolajat, s az orosz olaj kevesebb mint tíz százalékát veszik meg.
Lapunk is megírta korábban, hogy Oroszország napi összesen nagyjából hétmillió hordó nyers- és finomított olajat exportál, ezzel a világ második legnagyobb nyersolaj exportőre Szaúd-Arábiát követően. A világ olajexportjának 11 százalékát teszi ki az orosz kivitel. Az orosz olajtermékek legnagyobb importőre az Európai Unió, amely 2022 áprilisában a teljes orosz olajexport 53 százalékát importálta. Mindezért naponta nagyságrendileg 300 millió dollárt fizettek az unió tagországai Oroszországnak.
Tagországonként vizsgálva az importot azt láthatjuk, hogy a legtöbb orosz olajat Hollandia, Németország és Lengyelország vásárolta. Ez a három ország összesen kétmillió hordót importál naponta, az az uniós behozatal 55 százalékát teszi ki. Mindezért napi szinten 157 millió dollárt fizetnek, ami azt jelenti, hogy ezek az országok az Oroszországnak az olajért kifizetett uniós összeg több mint felét adják.
Mindeközben a Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot magába foglaló (vagyis Lengyelország nélküli) régiós országok naponta összesen alig négyszázezer hordó olajat importálnak, amelynek értéke nagyjából 30 millió dollár. A teljes orosz olajexporton belül ez mindössze 5,6 százalékot tesz ki, az uniós orosz olajimportból pedig nagyjából tíz százalékot. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a Lengyelország nélküli régiós országok kismértékű olajkereskedelmet folytatnak az oroszokkal.
Ezét különösen meglepő, hogy milyen erőfeszítéseket tesz az Európai Bizottság annak érdekében, hogy ezek az országok, lényegében jövőkép nélkül lemondjanak saját nemzetgazdasági érdekeikről.
A rendelkezésre álló adatokból ráadásul még az is kiderül, hogy az EU-ba történő orosz nyers kőolajexport jelentős része, körülbelül 80 százalék tankerhajókon érkezik, és csak 20 százaléka vezetéken. Ha a finomított olajat is számba vesszük még nagyobb a tankereken érkező olaj aránya.
Amennyiben tehát a tankerhajókat lezárják, akkor Oroszország EU-ba történő exportjának 80 százaléka esne is. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia teljes mentességével is elérhető, hogy Oroszország európai kőolajexportjának nagy része, közel 90 százaléka embargó alá essen, úgy, hogy az orosz importtilalmat vállaló országok tankerhajókon pótolhatnák a kisesét, igaz, feltételezhetően jóval drágábban, mint korábban tették ezt orosz forrásból. A kérdés az, hogy a szóban forgó országok valóban akarják ezt vállalni, vagy csak kommunikációs eszközként használják az embargó lehetőségét.”
Nyitókép: Olajszállító hajó. Fotó: MTI/EPA/ANP/Paul Martens
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Sokkoló részletek láttak napvilágot egy Alsó-Sziléziában kirobbant pedofília- és zoofília-botrány kapcsán, amelynek szálai Donald Tusk pártjáig, a Polgári Koalícióig (KO) érnek.
A Védelmi Tanács csak rendkívüli helyzetekben kerül előtérbe a magyar állam működésében.
