Szép remények és energiabiztonság
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Az orosz–ukrán helyzetre, illetve a fenyegető energiaválságra tekintettel március közepén több frakciót átfogó támogatás rajzolódott ki az Európai Parlamentben arra vonatkozóan, hogy még merészebb célt tűzzenek ki a megújuló energiaforrások arányát illetően. Eszerint az eddigi 32 százalékos vállalás helyett 2030-ra 45 százalékos megújuló arányt kellene elérniük az uniós tagállamoknak. Az Európai Bizottság pedig még tavaly júliusban vetette fel a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv módosítása kapcsán a 40 százalékos arány kitűzését.
A mostani javaslat Markus Piepertől,az Európai Néppárt német képviselőjétől származik, s az EPP-n kívül támogatják az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, illetve az Újítsuk Meg Európát frakció tagjai is. Az Európai Parlament Baloldala nevű képviselőcsoport ennél is messzebbre menve 50, a Zöldek – Európai Szabad Szövetség pedig 51 százalékos célt szeretne elérni 2030-ra. Szinte csak az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselői merték megjegyezni a nagy lelkesedés közepette, hogy már a 40 százalékos vállalás is igencsak becsvágyó, és további emelése a szakemberek és az érintettek bevonása nélkül elhamarkodott lépés.
A progresszív baloldal és a zöldek megújuló energiaforrások arányára vonatkozó árverésszerű licitálása ismét jól érzékelteti a realitások felmérésekor megmutatkozó „éleslátásukat”. Az orosz–ukrán konfliktus miatt az orosz forrásokról való teljes leválást és a zöldenergetikai átmenet erőszakos felgyorsítását sürgetők figyelmét a jelek szerint elkerülte néhány körülmény.
Múlt év novemberében az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának (COP26) elnöke, Alok Sharma még igen optimistának mutatkozott, amikor úgy nyilatkozott, hogy már a láthatáron van a szénalapú energia korszakának vége. Ehhez képest a világ kőszénfelhasználása rekordszintet ért el a télen, a megújuló termelési kapacitások bővülése pedig elmaradt a tervezett, a globális klímacélok teljesítéséhez szükséges szinttől. Mindez még azelőtt történt, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, utóbbi esemény önmagában globális energiaválság veszélyével fenyeget.
Nyitóképen: George Frederic Watts: Remény (1886). Fotó: Wikipédia
