Rezsiválságba sodorta a baloldal a német polgárokat

2022. február 18. 12:23

Bertha László
Vendégszerző
Az Európát sújtó energiaválság és a zöldek átgondolatlan politikája következtében drasztikusan emelkednek a rezsiköltségek, amit már a német polgárok pénztárcája is megérez.

A német baloldal programja beérett Németországban. Az Európát sújtó energiaválság és a zöldek átgondolatlan politikája következtében drasztikusan emelkednek a rezsiköltségek, amit már a német polgárok pénztárcája is megérez. Mindezt tovább tetézik az egyre gyakoribbá váló áramszünetek és az ipari szektor nehézségei. Míg a magyar fővárosban jelenleg a legolcsóbb a lakossági áramár az egész Európai Unióban, addig Berlinben a legdrágább: közel ötszörösét kell fizetnie egy berlini lakosnak egy budapestihez képest. Ez az igencsak jelentős eltérés országos szinten is megmutatkozik, és az olló nemcsak az áram, hanem a gáz és a fűtőolaj költségeinek esetében is szélesre nyílik.

A tavalyi évben alig pár hónap leforgása alatt 20 százalékkal emelkedett az áram, 30 százalékkal a gáz és 40 százalékkal a fűtőolaj ára Németországban, miközben hazánkban a rezsicsökkentésnek köszönhetően pénzt takaríthatnak meg a magyar háztartások. Az elszabaduló rezsiköltségeket a német polgárok már érzik, megoldást pedig továbbra sem kínál a politikai vezetés, mondván, hogy „a Napnak nem kell csekket fizetni”. A gyerekcipőben járó napenergia és a költséghatékonyság szempontjából egyre többször bírált szélturbinák azonban nem jelentenek gyógyírt a jelen problémáira.

Az alternatív energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása inkább csak távoli remény, mintsem mindennapi realitás. Ezt bizonyítja, hogy az ország folyamatosan növekvő energiaimportra szorul, és az utóbbi időszakban mintegy 300 ezer német háztartásban volt hosszabb-rövidebb ideig tartó áramszünet, ami kapacitáshiányból keletkezett. A német energiaválság nem az ország adottságainak, hanem a baloldal túlideologizált „zöldbuzgalmának” köszönhető, amely kizárólag politikai szlogenek szintjén képes értelmezni egy összetett problémát. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ígérete helyett Németország a saját versenyképességét és energiaellátását veszélyezteti.

A biztonságos, környezetbarát és olcsó energiát előállító atomerőművek leállítása végzetes tévútnak bizonyult. Ez pedig nem csupán a rezsiköltségek, de a környezet rovására is megy. A német atomerőművek leállításából keletkező energiahiányt ugyanis nem az említett alternatív, megújuló energiaforrásokkal, hanem a rendkívül környezetszennyező kőszénfejtéssel pótolják, melynek komplett falvak is áldozatául estek. A szénerőművek mellett a kiesett kapacitás jelentős része pedig külföldről érkezik, méghozzá francia atomerőművekből. Utóbbira aligha találni logikus magyarázatot.

Németország valójában nem atomenergia-mentes, hanem atomerőmű-mentes ország lett, ami nem eredmény, hanem PR kampány, egy méregdrága szemfényvesztés. Hasonló a helyzet az optimális esetben már 2030-ra leállítandó német szénerőművekkel, hiszen már ma is rengeteg cseh és lengyel szénerőműben előállított áramot importálnak.

De miért is érdekelné ez a baloldalt, ha a számlát nem ők, hanem az emberek fizetik? A rezsiköltségek és az üzemanyagárak emelkedése, az újabb és újabb környezetvédelmi adók kivetése azonban a középosztály anyagi biztonságát is veszélybe sodorhatja. Ennél is jelentősebb gazdasági károkat okozhat továbbá az ipari teljesítmény visszaesése, azaz a legnagyobb adófizetők lemorzsolódása. Az energiaköltségek elszabadulása miatt az alumíniumművek és az üveggyárak sorra zárnak be, míg az állami vasúttársaság (DB) fontolóra vette, hogy a háromszorosára nőtt vontatási áram miatt még több dízelmozdonyt helyez üzembe.

Ezek a problémák szép lassan minden egyes gazdasági szereplőt utolérnek Németországban, hiszen az ipar fejlődésének alapja abban rejlik, hogy minél olcsóbb és nagyobb mennyiségű energia álljon rendelkezésre a gyártáshoz. Ha az ipar elveszíti versenyképességét, az könnyen munkahelyek megszűnéséhez, elszegényedéshez, gazdasági válsághoz vezethet. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy kevés követőre talál a német energiaátmenet gondolata. Sőt, a trendek éppen az ellenkező irányba haladnak. Az Egyesült Államok és Kína egyre komolyabb technológiai versenyt vív az atomenergia még hatékonyabb felhasználása érdekében, melyhez a jövőben Franciaország is felzárkózna.

Ez elé már az Európai Bizottság sem gördít akadályt, ugyanis fenntarthatónak és környezetbarát energiaforrásnak minősítette azt, ami alapjaiban tette hiteltelenné a zöldpártok évek óta zajló politikai kampányát. Racionális energiapolitika nélkül – melynek egyik legfontosabb eleme az atomenergia – elképzelhetetlen az önellátás és az olcsó energia előállítása Európában, amit Németország példája is megmutat. Az egyre mélyülő energiaválság idején Magyarország számára a rezsicsökkentés megvédése nemzeti érdek, amelynek hosszútávú fenntartása az Oroszországgal kötött kedvező gázmegállapodás és Paks II. megépítése nélkül elképzelhetetlen lenne.

A szerző a a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A baloldali hülyék Magyrországon és a németeknél is ugyanolyan hülyék.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés