Nálunk 53 százalékos, az unió egészében 15 százalékos a növekedés.
Jóval gyorsabban nőtt a magyar kisvállalkozások termelékenysége az európai uniós átlagnál – írta a Magyar Nemzet hétfőn. A lap idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárát, György Lászlót, aki a közösségi oldalán közölte: az Eurostat adatai alapján a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az unió egészében átlagosan csupán 15 százalékos a növekedés. A többi visegrádi állam – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – is jóval elmarad Magyarország mögött – tette hozzá. Az államtitkár azt írta, hogy a „jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika” sikeréről van szó, amely sok eszközzel támogatja a vállalati beruházásokat.
Adócsökkentés és a többiek
Egyebek mellett ilyen az adócsökkentés: 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az unióban a közterhek mérséklésében. Minél több megtermelt jövedelem marad a vállalkozásoknál, annál több forrásuk jut fejlesztésekre – jegyezte meg György László. Az állam jelentős segítséget nyújtott a beruházásokhoz és az innovációs tevékenység erősítéséhez is. Csak a koronavírus-válság idején 2000 milliárd forintot fordítottak beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására; az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a kis és közepes cégek, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően az elmúlt másfél évben többszörösére növelték a fejlesztési forrásokkal elért cégek számát. Míg 2014-től hat év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattak, addig most két esztendő során 15 ezret érnek el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal – közölte az államtitkár.
György László kitért arra is, hogy a fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, jól képzett munkaerőre szintén szükség van. Ezért indították el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után tavaly ősszel „minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját”, 70 milliárd forintos keretösszeggel.
Ezt mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer – döntő részben kis- és közepes – vállalkozás jutott összesen csaknem 5000 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat szintén tudják finanszírozni. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország még a krízis alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga – írta az államtitkár. György László a lap szerint úgy fogalmazott: „ha áprilisban a választók felhatalmazást adnak a folytatásra, akkor az Orbán-kormány fenntartja a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát”.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Az Európai Unió egyre tudatosabban erősíti önvédelmét gazdasági téren is.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Romániában tovább mélyül a kormányválság: a korábbi jelölt lemondott, az új jelöltet pedig saját politikai oldala sem fogadja egyértelmű lelkesedéssel.
