Nálunk 53 százalékos, az unió egészében 15 százalékos a növekedés.
Jóval gyorsabban nőtt a magyar kisvállalkozások termelékenysége az európai uniós átlagnál – írta a Magyar Nemzet hétfőn. A lap idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárát, György Lászlót, aki a közösségi oldalán közölte: az Eurostat adatai alapján a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az unió egészében átlagosan csupán 15 százalékos a növekedés. A többi visegrádi állam – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – is jóval elmarad Magyarország mögött – tette hozzá. Az államtitkár azt írta, hogy a „jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika” sikeréről van szó, amely sok eszközzel támogatja a vállalati beruházásokat.
Adócsökkentés és a többiek
Egyebek mellett ilyen az adócsökkentés: 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az unióban a közterhek mérséklésében. Minél több megtermelt jövedelem marad a vállalkozásoknál, annál több forrásuk jut fejlesztésekre – jegyezte meg György László. Az állam jelentős segítséget nyújtott a beruházásokhoz és az innovációs tevékenység erősítéséhez is. Csak a koronavírus-válság idején 2000 milliárd forintot fordítottak beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására; az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a kis és közepes cégek, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően az elmúlt másfél évben többszörösére növelték a fejlesztési forrásokkal elért cégek számát. Míg 2014-től hat év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattak, addig most két esztendő során 15 ezret érnek el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal – közölte az államtitkár.
György László kitért arra is, hogy a fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, jól képzett munkaerőre szintén szükség van. Ezért indították el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után tavaly ősszel „minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját”, 70 milliárd forintos keretösszeggel.
Ezt mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer – döntő részben kis- és közepes – vállalkozás jutott összesen csaknem 5000 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat szintén tudják finanszírozni. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország még a krízis alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga – írta az államtitkár. György László a lap szerint úgy fogalmazott: „ha áprilisban a választók felhatalmazást adnak a folytatásra, akkor az Orbán-kormány fenntartja a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát”.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Batthyány Bálint nemesi származású volt, talán ezért próbálták Kádárék ráhúzni a forradalmárparancsnok szerepet. De mi az igazság?
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
