Lengyel elnök: A NATO egységes Ukrajnát illetően

2022. január 25. 16:34
Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában.

A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.    

Nincs olyan tagállam, aki ne Ukrajnával lenne szolidáris

A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően „bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.    

A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban:

semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné.

„Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.    

Joe Biden a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki

Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben „Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”. Bejelentette:

az orosz-ukrán feszültség kapcsán péntekre összehívja a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN).

Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.    

A videokonferenciát követően Joe Biden is a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki, Jens Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország „bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”.    

 

 

Morawiecki nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videoértekezletnek – kedd délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást.    

A kormányfő ezzel a The Wall Street Journal című konzervatív amerikai lap szombati értesülésére utalt, mely szerint Berlin nem járult hozzá, hogy Tallinn Ukrajnának szállítsa az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadseregében használt, majd Észtországnak átadott D-30 nehéztüzérségi lövegeket.    

„Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz „gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló „volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak „Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.    

A lengyel kormányfő aláhúzta: „Varsó következetesen ellenszegül az Ukrajna ellen irányuló újabb orosz agressziónak, kiáll az ukrán szabadság, demokrácia, biztonság, valamint a béke mellett is”. Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta Oroszországot, hogy egy, Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

(MTI)

Fotó: Jens Stoltenberg, Twitter

Összesen 90 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak a pontosság kedvéért, a horvát elnök bejelentette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok feszültebbé válása esetén Horvátország kivonja katonáit, azok nem vesznek részt ebben a konfliktusban. Kinek jó, ha a régiónkat belenyomják egy háborúba. Jogos kritika érte Horthyt, hogy német zsoldban részt vett az oroszok elleni háborúban, s vádolták, hogy idegen földön védte a magyar érdekeket, mit kerestek a magyar katonák orosz földön.

A magyar baka most kinek az érdekeit szolgálná egy esetleges részvétel esetén, saját országáét?

Pontosítok: a horvátok kivonják katonáikat a NATO parancsnokság alól e konfliktusban. A lényeg, a horvátok ebből kimaradnak.

Bocsi, hogy megvárakoztattalak a forrást illetően. NOVA. news.

Zoran Milanovic horvát elnök nyilatkozatának rövid lényege:
- semmi közük ahhoz, ami történik, s nem is lesz
- eszkaláció esetén az utolsó horvát katonát is kivonják a NATO rendelkezése alól
- a krízisnek semmi köze Ukrajnához, Oroszországhoz, annál több az USA belpolitikai életéhez
- Biden egy veszélyes irányvonalat képvisel nemzetközi biztonsági kérdésben
- lehet az oroszokat fenyegetni, de Ukrajna nem része a NATO-nak, s az egyik legkorruptabb európai ország, Európának kívül kell maradnia
- az elnök bírálta a horvát miniszterelnököt, mert az szerinte kész Ukrajnát támogatni

Hát fel van adva a lecke. De miért van az, hogy a délszláv válság után Európát ismét egy háborús konfliktus szélére sodorják? Cui prodest? A magam részéről békepárti vagyok, a kölcsönös érdekek elismerésének híve. Vigyázz a madárra........

Merkelt ugye valakik lehallgatták.......Babist és a többieket is, valakik és valamilyen céllal. Próbáld az egészet az ok és okozat összefüggésében megközelíteni. Már ha megy......de ne erőltesd túl.

A lengyel álláspont megértéséhez tudni kell azt, hogy Lengyelország, a történelmi szenvedések okán, mind a mai napig jogosan majdnem egyformán fenyegetettnek érzi magát a németek és az oroszok részéről, s egyedüli nagyhatalmi támasza az USA. Amely ezt a léthelyzetet, geográfiai kitettséget igyekszik beépíteni külpolitikai forgatókönyvébe.

Őszintén, a magam részéről Ukrajna feldarabolásában látnám a megoldást. A lengyelek és a litvánok is szívesen nézegetik a régi térképeiket, de a románok is, s persze ott vannak a kárpátaljai magyarok is. Jugoszlávia esetében nyugati támogatással ez megtörténhetett, miért nem lehetne ezt megismételni? Odáig már nem is megyek el, hogy nem lenne rossz egy lengyel-magyar közös határ.

Egyébként meg, ha Krím és Dombasz Ukrajna része maradt volna a 2014 puccs után, és szabad választásokat tartottak volna teljesen mások és másképpen vezetnék Ukrajnát.
Az USA beavatkozott a puccsal így a Budapesti memorandum érvényét vesztette.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés