Írástudók károgása

2022. január 11. 12:12

Francesca Rivafinoli
Vasarnap.hu
Kínos, amikor egy sokgenerációs értelmiségi „Nyugat jó, Kelet rossz” ellentétpárokban gondolkodik.

„Jó pár évet töltöttem külföldön, egy dolog azonban soha nem jutott eszembe: hogy 1200 kilométer távolságból osszam haza az észt az aktuális magyarországi közhangulattal kapcsolatban. Talán azért se, mert mifelénk (bezárkózó, múltba révedő náciknál) az úgy volt, hogy ha kimentünk külföldre, akkor kimentünk rendesen: munka, szórakozás, közösségépítés, közélet, orvoshoz menés – ezeket mind ideiglenes állomáshelyünkön abszolváltuk, hiszen oda költöztünk, ott éltünk.

Nem így a nyitott, liberális írástudó.

Ő fanfárok kíséretében elmenekül a Zorbán elől oda, ahol salsicciából van a kerítés, majd nagyjából két-három hét múlva már landol is újra Ferihegyen: hol oltásért röppen haza, hol pénzt keresni, hol a fogkövet levetetni, de a legprofibb elmenekülők még színházba is kizárólag Pestre járnak.

Amikor aztán az Elűzött Entellektüel ismét visszatér választott új hazájába, épp csak szusszan egyet, majd odagörnyed laptopja elé a kies Umbria festői városában (vagy Lyonban, esetleg Berlinben vagy Hollandiában, mikor épp melyik megmondóember a napos), és nekilát keservesen panaszkodni. Hogy Magyarország mennyire iszonyúan el van rontva. Hogy az az ország gyakorlatilag menthetetlen; konkrétan nincs ott ember, akiben pislákolna még némi életkedv.

Mivel mindezt magyar nyelven kommunikálja az ügyeletes észosztó, sejthetjük, hogy nekünk, Magyarországon élő kis tudatlanoknak szól az üzenet. Kérdés, mi célból. Hiszen ha igaza van, azaz totálisan fásult és kiábrándult mindenki, akkor pont nem hiányzik, hogy a távolból is olyan mondatokkal bombázzák a nyomorultat, amelyek még inkább lehozzák az életről. Akkor már szerencsésebbek a főzőcskézős posztok, melyekben ugyanazon írástudó azt mutatja be nekünk, szélsőségesen elszegényedett bugrisoknak, hogy pontosan miként is kell tölteni a friss tintahalat, vagy mi a teendő a lótuszgyökérrel, ha szembejön (spoiler: fülöp-szigeteki pálmalekvárt kell elővenni hozzá a spájzból).”

Nyitókép: Kaori Ando / Image Source / AFP. Illusztráció.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A református énekek a legszebbek. Sok örömöt bennük is!

Más: sok-sok évvel ezelőtt álltunk az akkor még éppen nem iskolás kislányommal rekkenő melegben a buszmegállóban, elég régóta és többen. Annuska egyszer csak elkezdte énekelni a Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel-t. Nagy siker volt, pedig ez nem is a különlegesen szépek közé tartozik. Később, egyszer, megkérdezte, h. anya, ez igaz, vagy csak azért mondják, h. jók legyünk?

Péterfy írta kb. 5 éve:
„Nem akarom egyfolytában Kínát dicsérni, de nem tudok mást tenni. Mert minden működik, minden gyors, minden tiszta. Érthetetlen”

És igen, tárt karokkal várta ott az írószövetség s akadémia :)

Márki Zay Péter fi Judit
30 90 180 3x90 . M méretű mzp-szájkosár.

Nagyon jó szöveg. Talált, elsüllyedt. Ha ugyan értik még az iróniát ezek a csökött lelkűek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés