Gyurcsány Ferenc korábbi érvelése a vizitdíjról szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit manapság Márki-Zay Péter mond.
Márki-Zay Péter támogatja a vizitdíjat, és problémának tartja, hogy ez tabutéma. A baloldal miniszterelnök-jelöltje több rendezvényen és lakossági fórumon is megosztotta az elképzeléseit az egészségügy kérdéseiről – olvasható az Origo cikkében.
„Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba” – idéz a lap a baloldali miniszterelnök-jelölt 2020 őszén a Gellért Szállóban elhangzott beszédéből. Az Origo emlékeztet,
Ez utóbbit minden alkalommal be kellett fizetni, amikor egészségügyi szolgáltatást szeretett volna igénybe venni bárki. Ezen díjak bevezetése a baloldal politikájának iskolapéldája volt: 2007-re szinte bedöntötte a gazdaságot a Medgyessy-Gyurcsány-kabinetek felelőtlen költekezése, a költségvetésben támadt lyukakat pedig az emberek megsarcolásával akarták betömködni. A Fidesz-KDNP azonban útját állta ennek: aláírásokat gyűjtöttek, elérték, hogy a köztársasági elnök kiírja a népszavazást a kérdéskörben, és
Gyurcsány Ferenc még a szociális népszavazás előtt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új betegágyainak átadásán tisztességes és fair osztozkodásnak nevezte, hogy mindenki fizet járulékot, de
A bukott miniszterelnök szerint akkor az volt a vita tárgya, hogy „a gyógyítás költségeinek egy-két százalékához járuljon-e hozzá a közvetlen igénybevevő, vagy fizessen mindent az, aki adót fizet".
Gyurcsány korábbi érvelése szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit manapság Márki-Zay Péter mond: az ingyenesség látszata a volt kormányfő szerint a politika szirénhangja, elhitet valamit, ami illúzió, abból pedig soha nem épült időt álló rendszer. Ez is bizonyítja, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje azonosult Gyurcsányék elképzeléseivel, aminek lényege a privatizáció, az üzleti alapú egészségügyi ellátás bevezetése – írja a cikk. Márki-Zay Péter egyébként a fent említett 2020-as beszédében többet is elárult arról, hogy milyen egészségügyet képzel el:
„A paraszolvencia kivezetése egy nagyon pozitív cél, Orbán Viktor is megjelölte, ennek nyilván az egyik megoldása, ha megfizetik az orvosokat, de ez nem elég. Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak"
A baloldal kormányfőjelöltje rendszeresen az amerikai egészségügyi ellátást hozza fel követendő példaként, amely egyébként valóban kiválóan működik a leggazdagabbak számára. A kezelések és a gyógyszerek rendkívül drágák, ha pedig nem fizet a biztosító, akkor az állampolgárnak kell fizetnie a kezelést, ha bírja.
Ha nem bírja, akkor senki nem fizeti ki helyette, vagyis lényegében az út szélén hagyják. Hiába létezik gyógymód valakinek a krónikus betegségére, legyen szó példának okáért rákról,
Ennél is problémásabb, hogy nemcsak a legszegényebbek, de gyakran a középosztálybeliek sem mindig engedhetnek meg maguknak esetenként alapvető gyógyszereket sem. Ha például speciális típusú asztma elleni inhalátorra vagy inzulinra van szükség, akkor ez havi több ezer dollár (több százezer forintnyi) tétel is lehet. Márki-Zay Péter azonban ezekről inkább hallgat.
Fotó: Ficsor Márton
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Egy szabadabb szellemben, ahol a szakmaiság, az őszinteség és az etikus magatartás a zsinórmérték, közösen hegyeket tudunk megmozgatni a magyar emberek egészségéért és a jobb ellátásért.
Az új honvédelmi miniszter kifejtette: „Mi nem urizálunk.”
Márki-Zay azt is bejelentette, hamarosan levelet ír a miniszterelnöknek és meghívja őt a városába, mert ő nem ellene, hanem érte szeretne dolgozni.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
Botka László, Márki-Zay Péter, valamint Nemény András is felszólította a miniszterelnököt.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
