A rezsiharc folytatódik

2022. január 7. 17:33
Európa energiaválsággal küzd, az unió vezetése mégis tovább erőltetné a krízis kialakulásában is szerepet játszó energiapolitikáját, amely gyökeresen eltér a magyar kormány, sőt a visegrádi négyek elképzeléseitől.

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Indul a rezsiharc! – ezzel a címmel közzétett videóban ismertette Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagállamok kormányfőinek decemberben rendezett csúcstalálkozóján napirendre vett témákat. Ezzel is azt érzékeltette, hogy hiába tart még mindig a koronavírus-járvány, és hiába jelent továbbra is problémát a migráció, az Európai Unió tagállamainak jelenleg az energiapolitika kérdése a legfontosabb.

Európa ugyanis súlyos energiaválsággal küzd. A 2020-ban kirobbanó koronavírus-járvány az egész világon megrázta a gazdaságot, visszaesést eredményezve szinte minden területen. A gazdaság azonban a vártnál gyorsabb ütemben kezdett el kilábalni, és ennek következtében megnőtt a kereslet az energiára. Az uniós energiapolitika azonban az utóbbi években elég egyoldalúan a megújuló energiaforrások használata felé fordult. Németország például az atom­energia kivezetése mellett döntött – igaz, mára belátta ennek tarthatatlanságát. Az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatott szél- és naperőművek azonban, úgy tűnik, önmagukban egyelőre képtelenek garantálni az energiabiztonságot. A szén-dioxid-kibocsátási kvóták csökkentése a fosszilis energiahordozókat használó erőművek kapacitáscsökkenését eredményezte. Mindez együtt az egekbe repítette az energiaárakat. Sőt, Európában olyan energiahiányt okozott, hogy Németországban és Ausztriában már közszolgálati oktatóvideókkal és a hadsereg bevonásával készítik fel a lakosságot egy esetleges, akár napokig tartó áramkimaradásra. Az energiaválság már a nagy ellátórendszerek működését is veszélyezteti.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezletén. <br> Fotó: MTI / Európai Tanács

Az Európai Unióban a gáz piaci ára tavaly nagyjából a háromszorosára, az áramé pedig több mint a duplájára emelkedett, amit a piacról vásárló fogyasztók igencsak megéreznek. Legalábbis az unió nagy részében, mert Magyar­országon a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra sem kell többet fizetniük a lakossági fogyasztóknak. Az EU-n belül jelenleg hazánkban a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági végfogyasztói ára. Budapesten egy kilowattóra áramért 10 eurónyi összeget kell fizetnie a lakosságnak, Ausztriában ennek több mint a kétszeresét, Németországban pedig majdnem a három és félszeresét. A gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 eurónak felel meg, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint a dupláját fizetik a fogyasztók, Svédországban pedig nyolcszor ennyibe kerül.

A miniszterelnökök csúcstalálkozóján nem sikerült megegyezésre jutni az energiapolitika kérdésében. Úgy tűnik, továbbra is fennáll az unió vezető testülete és a tagállamok jó része közt kialakult nézetkülönbség. Az Európai Bizottság ugyanis amellett, hogy az energiapiac liberalizációját támogatja, legújabb tervei szerint kiterjesztené a kibocsátási kvótakereskedelem rendszerét a lakossági energiafogyasztókra is.

Az Európai Unió tagállamainak jelenleg az energiapolitika kérdése a legfontosabb”

Ez azt jelentené, hogy a nagyvállalatokhoz hasonlóan a lakóingatlanok és a gépjárművek tulajdonosai, tehát az állampolgárok is fizetnének a károsanyag-kibocsátásuk után, azaz valójában egyfajta környezetvédelmi célú gépjármű- és ingatlanadót vetnének ki a háztartásokra. Ezzel az Európai Bizottság gyakorlatilag mesterségesen emelné az energiaválság miatt amúgy is nagyon magas árakat. A visegrádi négyek és Bulgária is ellenzi az elképzelést.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) az Európai Unió által 2005-ben létrehozott környezetvédelmi szabályozás, amelynek célja hivatalosan az iparban keletkező üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Lényege, hogy egyes szennyező anyagok esetében országonként meghatároz egy kibocsátási küszöbértéket. A maximális kibocsátást lebontják kibocsátási kvótákra, ami az egységnyi káros anyag kibocsátására való jogosultságot jelenti. A kvótákkal az államok és az ipari szereplők szabadon kereskedhetnek, ami ösztönzi a vállalatokat a kisebb károsanyag-emisszióra. Azaz aki nem használta fel a kvótáit, eladhatja őket, aki pedig több szennyező anyagot bocsát ki, többet fizet. A 2010-es években megnőtt az eladó kvóták és az irántuk mutatkozó kereslet közötti különbség, ezért jelentősen csökkent a kvóták ára, ennek következtében a rendszer nem motiválta eléggé a cégeket a kibocsátásuk csökkentésére.

Az energiapolitika kérdésében régóta zajlik a küzdelem Magyarország és Brüsszel között. Az Európai Bizottság 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy vélte, a magyar energiapiaci szabályozás nem felel meg az uniós jogszabályoknak. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondott ítéletében Magyarországnak adott igazat.

A paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát az országos hálózatba szállító magasfeszültségű távvezetékek oszlopsorai az erőmű szomszédságában. <br> Fotó: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba

Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai szakértője szerint az unió alapvetően elhibázott, inkább ideológiai, mint szakmai alapokra épülő energiapolitikát követ, ugyanis a klímavédelem szempontjának rendeli alá az e területen hozott döntéseit, és nem néz szembe a valósággal. A szakértő a Scruton közösségi tér beszélgetéssorozatának az energiaválságról szóló részében kiemelte, az energiapolitikának három nagy alapvető célkitűzése van: az ellátás biztonsága, a gazdaságosság és a környezetvédelem. Ezt a hármas célrendszert trilemmaként is emlegetik arra utalva, hogy jellemzően két szempont tud érvényesülni egy döntésnél, a harmadik már sérül. A szakember szerint a kormányoknak olyan energiamixet érdemes létrehozniuk, amellyel a három célkitűzést legjobban tudják szolgálni.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Úgy látja, hogy az Európai Bizottság és néhány vezető tagállam csak a külső tényezőknek tudja be a válság kialakulását, és ragaszkodnak a rendszerszinten hibás energiapolitikához, sőt még gyorsítanák az ütemét. Elmondása szerint az EB arra ösztönözte a tagállamokat, hogy építsék le hagyományos energiahordozókra támaszkodó kitermelési és átalakítási kapacitásaikat; emellett erős liberalizációs tendencia is megfigyelhető az Európai Unióban, aminek következtében megszűntek a hosszú távú szerződések és azok az állami biztosítékok, amelyek egy ilyen nehéz helyzetben védőhálót jelenthetnének a gazdaságnak.

Itt érdemes felidézni, hogy míg Németország leépítette atomenergia-termelési kapacitásának nagy részét, Magyar­ország elkezdte a paksi atomerőmű bővítésének folyamatát, az MVM Zrt. pedig szeptemberben tizenöt évre szóló gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprommal. Európai szinten 2,5 millióval nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben nem tudják megfelelően felfűteni az otthont, itthon ezek aránya tíz év alatt egyharmadára, 4,2 százalékra csökkent.

Magyarország a 74 százalékos nyugat-európai átlagot meghaladó, 86 százalékos töltöttségű gáztározókkal kezdte a telet. A magyar tartalék legalább 109 napig biztosítaná az ország ellátását, ha nem érkezne gáz az országba. Ezek a lépések jól érzékeltetik a kormány stratégiáját.

Egyértelmű tehát, hogy amint más területeken, úgy az energiapolitika terén is ideológiai és szakmai szempontból eltér az EU vezetése és a magyar kormány álláspontja. Hortay Olivér szerint az Európai Bizottság számára azért is fontos a klímapolitika sérthetetlensége, mert az energiaunió koncepciója miatt ez lenne az első piac, ahol demonstrálhatja, hogy működik az európai egyesült államok gondolata.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az energiapolitika kérdésében egyértelműen az uniós álláspontot képviseli a kormány politikájával szemben. Többször is kifejtette véleményét, miszerint a rezsicsökkentés „ostobaság” és „kommunista ötlet”. Egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy „lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”, és kijelentette, hogy az embereket az árakon keresztül kell ösztönözni az energiatakarékosságra. A politikus szerint át kell térni a megújuló energiaforrások használatára, és az energiavédelmi, -hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat. Mondja ezt annak ellenére, hogy maga is biztos benne, hogy az energiaárak a közeljövőben még jobban elszabadulnak. Mindez érthetőbbé válik annak fényében, hogy Márki-Zay 2011–2012-ben az európai villamosenergia-ipari vállalatok legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Eurelectric egy, az uniós költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet végző bizottságának tagjaként dolgozott.

A rezsicsökkentés
A Fidesz–KDNP-kormány 2013-ban vezette be az úgynevezett rezsicsökkentést, amely a lakossági energia- és közműszolgáltatások végfogyasztói árainak állami szintű szabályozását jelenti. Az intézkedés eredményeként a magyar háztartásokra háruló rezsiköltségek nagymértékben, 2013–2014-ben összesen 25 százalékkal csökkentek, átlagosan évi 200 ezer forint maradt a családoknál. A hatósági árszabályozás lényege azonban több ennél, koncepcióváltás, amely alapján a lakossági árak stabilitását a világpiaci árak alakulásának hatásait kiküszöbölve az állam garantálja. Mindez érthető módon már akkor konfliktust okozott a kormány és a tőkeerős nemzetközi energia­ipari cégek, valamint az energiapiaci liberalizációt stratégiai célként meghatározó Európai Bizottság viszonyában. Az EU-ban egyedülálló kezdeményezés azóta is érvényben van, és biztosítja a rezsiköltségek alacsony szinten stabilizálását. A kormány idén 33 ezer kisvállalkozó részére is lehetővé tette, hogy államilag szabályozott áron vásárolja az energiát. A lakosság által vásárolt háztartási energia ára 2002 és 2010 között 123 százalékkal emelkedett a KSH adataiból számolva, 2010-től pedig 10 százalékkal csökkent. Ezen belül a villamos áram díja a 2002-es 24,5 Ft/kWh értékről 46,6 Ft/kWh-ra emelkedett, majd 2015-től 36,6 Ft/kWh-ra mérséklődött. A vezetékes gáz 2002-es ára 39 Ft/m³ volt, ami 2010-re 115 Ft/m³-re emelkedett, 2015-re pedig 101 Ft/m³-re csökkent.

*** 

Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök Eduard Heger szlovák (b), Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel (j) és Andrej Babiš cseh ügyvezető miniszterelnökkel (elöl háttal) a visegrádi országok egyeztetésén az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója előtt Brüsszelben december 16-án. Fotó: MTI / Fischer Zoltán

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés