Az államtól való távolodás az egyetemek autonómiáját növeli – Schanda Tamás a Mandinernek

2021. december 30. 15:00
Mi lesz az egyetemekkel? Hogy alakul át a tanárképzés? Milyen vakcinát állítanak majd elő Debrecenben? Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesével beszélgettünk.

Az elmúlt évre visszatekintve mi volt a legnagyobb kihívás az ITM háza táján?

A magyar gazdaságtörténet egyik legerősebb minisztériuma az ITM, nagyon sok terület tartozik hozzánk, így aztán nehéz lenne kiválasztani, mi volt a legizgalmasabb feladat. Az egyik mindenképpen a felsőoktatási modellváltás volt, különösen a teljesítményalapú finanszírozás rendszerének bevezetése. Folytattuk a sosem látott tempójú fejlesztéseket a közutakon, a kutatás-fejlesztésben, és a digitalizációban is jó párat léptünk előre. Komoly politikai csatákat vívunk rezsicsökkentés védelmében is. Ne felejtkezzünk el a szakképzés átalakításáról sem, hiszen nagyon fontos eleme a hazai versenyképességnek az, hogy a piaci igényeknek megfelelő felkészültségű szakembereket tudunk képezni. A legtöbbeket mégis a minimálbér emelése érinti, amelyet már november közepére letárgyaltunk a munkavállalói és munkaadói szervezetekkel.

A kötelező legkisebb kereset januártól mintegy ötödével nő, a 2010-es szint közel háromszorosára.

Összesen mennyi egyetem csatlakozott a modellváltó intézményekhez? A hallgatók hány százalékát jelenti ez?

Szeptembertől már több mint 180 ezer hallgató tanul a megújult fenntartási modellben, ez az egyetemisták közel hetven százalékát jelenti. Az elmúlt hónapok bizonyították, hogy a modellváltásra szükség volt. Abban is biztos vagyok, hogyha az intézményeket fenntartó kuratóriumok megvalósítják azokat a terveket, amiket letettek az asztalunkra, hosszú távon is beigazolódik a modellváltás szükségessége. Szeretnénk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez jó felsőoktatásra, korszerű képzésre van szükség, olyanra, amelyik a nemzetközi versenyben is megállja a helyét. A modellváltás erről szól. Ezeket az intézményeket korábban gúzsba kötötte, hogy költségvetési szervként működtek. Az átalakulásukkal új korszakba lépnek:

a modellváltás közelebb hozza a piachoz a magyar felsőoktatást.

Együttműködések, közös kutatások valósulnak meg a cégek és az intézmények között. Egy-egy egyetem akár országosan is ki tudja majd szolgálni a hazai gazdaságot kellő utánpótlással, kutatás-fejlesztéssel és innovációval. Sok százezer cég működik idehaza, nem feltétlenül van arra kapacitása minden magyar kkv-nak, hogy saját kutatás-fejlesztési, innovációs részlegeket tartson fenn, kizárólag saját erejére támaszkodva forgassa át munkatársai ötleteit piacképes termékbe, szolgáltatásba. Ezért aztán különösen fontos, hogy az egyetemek ebben partnereik legyenek. Másrészt a felsőoktatási intézményeknek olyan képzéseket kell tudniuk nyújtani, ahol nemzetközi szinten versenyképes pályakezdőket képeznek, akik a lehető leggyorsabban be tudnak kapcsolódni a reálgazdasági folyamatokba. Ez az esélyteremtés a legfontosabb célja a magyar felsőoktatás megerősítésének.

Sok támadás érte a modellváltást, a kritikusok az intézmények autonómiáját féltették. Milyenek az első tapasztalatok? Kaptak-e ennek kapcsán visszajelzéseket?

Van olyan egyetemi szenátor, aki korábban hevesen ellenezte a felsőoktatási modellváltást, ám ma már azt mondja, hogy az alapítványi fenntartó egyértelmű előrelépést jelent a minisztériumihoz képest. A baloldali pártok politikai alapon támadták az egyetemi modellváltást, szakmai érveik nem voltak. Az élet bebizonyítja, hogy a modellváltó intézményeknek nem csökken, hanem növekszik az autonómiája: sokkal szabadabban tudnak működni. Nagyobb szabadsággal tudják meghatározni, hogy mi a számukra megfelelő működési forma, vagy hogy milyen teljesítménnyel kapcsolatos ösztönzőket határoznak meg az intézményben dolgozó, oktató, kutató kollégáknak. Vagy, hogy hogyan tudják motiválni a hallgatókat, hogy még jobb teljesítményt nyújtsanak. Az államtól való távolodás az autonómiát növeli. Korábban egy politikus miniszter és egy politikus államtitkár járt el fenntartóként, most független kuratóriumok látják el ezt a feladatot. Ezekben egyaránt jelen vannak a gazdasági, a társadalmi és a tudományos élet meghatározó képviselői.

Kőkemény teljesítményeket kell elérniük az intézményeknek a finanszírozáshoz. A Szegedi Tudományegyetemnek például 25 fő indikátort és 1200 részindikátort kell teljesítenie, mint azt a Fendler Judit, az intézmény kancellárja nyilatkozta a Mandinernek. Mi a helyzet a többi intézménnyel? Hogyan látja, meg tudják ugrani a magasra tett lécet? Teljesíthetők a kihívások?

Az állam megrendelői szerepbe került: részletekbe menő finanszírozási szerződés keretein belül vásárolja meg a modellt váltott felsőoktatási intézményektől azokat a szolgáltatásokat, amiket nyújtani tudnak. Ez a szerződés garantálja, hogy az intézmények stabil és kiszámítható finanszírozásban részesüljenek. A keretmegállapodás 2044-ig tart, ezt az időszakot pedig hatéves megállapodások tagolják. Vagyis a korábbi évről-évre szóló finanszírozási döntések helyett az egyetemek több évre előre láthatják, pontosan mennyiből gazdálkodhatnak, milyen kihívásokra számíthatnak. Ez pedig sokkal kiszámíthatóbb és stabilabb működést garantál az eddigieknél. Másrészt a magyar állam felelősséget vállal, hogy a hallgatók továbbra is ingyen tudjanak tanulni. Szemben a baloldallal, mert ne feledjük, ők PPP-konstrukciókkal eladósítva csődközeli helyzetbe hozták az intézményeket, és minden magyar fiatallal tandíjat fizettettek volna.

Garanciát kapnak tehát az egyetemek a kiszámíthatóbb finanszírozásra,

amiért cserébe minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Azt szeretnénk, hogy megerősödjenek azok a világszínvonalú teljesítmények, amelyekre mindannyian méltán lehettünk büszkék. Ezért aztán közösen teljesítménycélokat határoztunk meg, amelyeket minden intézmény meg tud ugrani, de bizony keményen kell dolgozni értük.

Milyen elvárások ezek pontosan?

Az intézmények vállalták, hogy mennyi publikációval fognak megjelenni itthon és a nemzetközi tudományos életben, hogy a hallgatói létszámokat hogyan fogják növelni, vagy épp hogyan csökkentik a lemorzsolódást, és hogyan segítik a kutatás világába való bekapcsolódást, a minél hatékonyabb kapcsolatok kialakítását a gazdaság szereplőivel. A magyar kormány soha nem látott összeget fordít a hazai felsőoktatás fejlesztésére: 2021-ben a GDP-nek közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre ez az arányszám a fejlesztési forrásokat is beleértve 1,9 százalék közelébe nő, ami azt jelenti, hogy hazánk Európa éllovasának számít majd a felsőoktatási ráfordításokban.

Hogyan változott a felsőoktatásba jelentkezők száma idén, és milyen arányban tanulnak külföldi diákok jelenleg Magyarországon?

Jelentősen növekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik tovább akarnak tanulni: közel 102 ezren jelentkeztek, ami 11 százalékkal több, mint 2020-ban. A háromnegyedüket fel is vették valamilyen képzésre. A hallgatók 81 százaléka állami támogatással tud tanulni. Ezek a számok is azt mutatják, hogy érdemes végigvinni a modellváltás folyamatát. A másik fontos dolog, amire rá is kérdezett, a nemzetközi hallgatók száma. Bár a koronavírus-járvány nem segíti a folyamatot, már a tavaly záruló tanévben megközelítettük a 2023-ra kitűzött célt, hogy 40 ezer külföldi hallgató legyen jelen a magyar felsőoktatásban.

Hogyan sikerült ezt megvalósítani?

Részben komoly kormányzati támogatással jelentős mennyiségű ösztöndíjat tudunk biztosítani külföldi hallgatók számára is. De, ami ennél is fontosabb, hogy a felsőoktatási intézményeink megértették, hogy bizony fontos, hogy nemzetközi szinten is bemutassák saját magukat, képzéseiket. Egyre több és több helyen lehet angol nyelven tanulni, egyre több és több helyen nyújtanak olyan támogató szolgáltatásokat a külföldi diákoknak, amivel vonzóvá tud válni a magyar felsőoktatás. És ne felejtsük el, hogy azért valójában az a helyzet, hogy Magyarországon jó élni, nemcsak nekünk magyaroknak, hanem a külföldi hallgatók is szeretnek itt lenni, tanulni.

Tervezik a tanárképzés átalakítását is. Melyek a fő irányvonalak?

Eddig négy plusz egy, illetve öt plusz egyéves volt a tanárképzés, ezt egységesítjük öt évre. Emellett a jelenlegi két féléves tanári gyakorlat egyenletesebbé válik: minden egyes évben lesz lehetőségük a hallgatóknak szakmai gyakorlatot végezni. Ez kulcskérdés, hiszen a leendő pedagógusok minél hamarabb és folyamatosan ki tudják próbálni a készségeiket, képességeiket, tudásukat.

Pandémia és kutatás-fejlesztés. Mit tettek a kutatási projektek megvalósulásáért?

Hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondjak a felsőoktatásban és szakképzésben tanulóknak, oktatóknak. Őket érintette legkorábban a járvány, itt kellett a leggyorsabban átállni digitális oktatásra, ami ezért nem volt egyszerű, mégis becsülettel végigcsinálták. Különösen hálásak lehetünk azoknak a hallgatóknak, akik kivették a részüket a járvány elleni védekezés legkeményebb részéből is.

Elsősorban az orvostan- és más egészségügyi képzésben résztvevő hallgatóknak lehetünk hálásnak,

akik az ország minden pontján végezték a teszteléseket. Sok esetben napokat, heteket távol töltve a családjuktól ott voltak a kórházakban, ott voltak a covidrészlegeken. A másik, ami fontos volt a koronavírus elleni védekezés kapcsán a magyar felsőoktatásban, hogy négy nagy intézmény egyben kórházfenntartó is. A budapesti Semmelweis mellett a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem a helyi és országos ellátásban meghatározó klinikákat működtet, amelyeknek szintén masszívan ki kellett venniük a részüket a járvány elleni védekezésből. Mindemellett igyekeztünk gyorsan lépni abban, hogy forrásokat biztosítsunk részben az egyetemeknek, részben más, akár gazdasági szereplőknek is, hogy járványügyi szempontból fontos kutatás-fejlesztési projekteket tudjanak megvalósítani. Itt sok mindent fel lehetne sorolni a lélegeztetőgép-fejlesztéstől kezdve a terápiás és egyéb területeken meglévő kutatás-fejlesztési projektekig. Önmagán túlmutató a járványmatematikai és epidemiológiai projekt, ami nagyban segítette és segíti a mai napig a döntéshozatalt.

Mi a helyzet a debreceni oltóanyaggyárral és a hazai vakcinafejlesztésekkel?

A gyár felépítésével az a cél, hogy Magyarország saját maga képes legyen a vakcinák előállítására, ezzel csökkentve a gyártóktól való kiszolgáltatottságot. A pandémia jól megmutatta, hogy az egyetlen gazdasági modell, amelyik biztonságot tud adni a magyar embereknek, az a patrióta gazdaságpolitika. A vírusválság előtt is ebben gondolkodtunk. Ez az, amit a baloldal egyébként folyamatosan támad. Ugyanakkor a járványhelyzetben számtalanszor tapasztaltuk, hogy ki vagyunk szolgáltatva más államoknak, külföldi gazdasági szereplőknek: rajtuk múlik, hogy mikor jutunk hozzá fertőtlenítő szerhez, van-e elegendő oltás, mikor érnek ide a különböző védőeszközök. Ezt a kiszolgáltatottságot pedig meg kell szüntetni. Az a feladatunk, hogy minden szempontból biztonságos hellyé tegyük Magyarországot.

Az első hírek arról szóltak, hogy a Sinopharmhoz hasonló elölt vírust tartalmazó vakcinát fognak gyártani Debrecenben. Továbbra is ez a terv?

A szakembereknek kell eldönteniük, hogy milyen típusú oltóanyagra van szükség,

ebbe a politikusok inkább ne szóljanak bele, nem a mi dolgunk.

A mi feladatunk, hogy 2022 végére rendelkezésre álljon a szükséges gyártókapacitás és a szükséges források. A lényeg az önellátási képesség megszerzése.

A vakcinagyárba kellenek majd kiváló kutatók is. Mit tesznek a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábításáért?

A magyar tudást a világon mindenütt elismerik. Olyan nemzet vagyunk, amelyik joggal lehet büszke Nobel-díjasaira, és azokra a kiváló szakemberekre, akik a világ más pontjain értek el sikereket. A legszélesebb körben ismert példa az elmúlt két évben legtöbbet emlegetett magyar, Karikó Katalin. A világszínvonalú szegedi lézerközpont miatt hozta haza Krausz Ferenc a betegségek korai kimutatását megalapozó fejlesztését. A vakság gyógyításának lehetőségét kutató Roska Botond egy bázeli kitérő után most Budapesten alapít intézetet. Azon dolgozunk, hogy teljes kutatói életpályát támogató rendszert alakítsunk ki. Ennek érdekében folyamatosan növeljük a kutatás-fejlesztésre fordítható állami kiadások mértékét. Azt szeretnénk, hogy bárki számára vonzó lehetőség legyen a karrierjének bármelyik pontján, hogy Magyarországon végezzen nemzetközi szintű kutatásokat. Ha pedig éppen külföldön dolgozik, akkor valós opció legyen, hogy hazatér. Vannak már a fiatal kutatóktól kezdve a szakma csúcsán lévő kutatókat megcélzó programjaink, abban bízunk, hogy az eddigiekhez hasonlóan az előttünk áll időszakban is jelentős számban érkeznek majd haza, akár nemzetközi hírnévvel rendelkező kutatók, akár olyan fiatalok, akik a következő években fogják megváltoztatni a világot.

A járvány odatett a munkahelyeknek is. Hogyan állnak az új munkahelyek teremtésével?

Most már elmondhatjuk kellő szerénységgel, de mégis büszkeséggel, hogy a foglalkoztatásban különösen sikeres a magyar válságkezelés. Bár a baloldal és egyes nemzetközi szereplők komoly nyomást helyeztek ránk, továbbra sem a segélyezésre, hanem sokkal inkább az adócsökkentésre, a vállalkozások támogatására, és arra helyeztük a hangsúlyt, hogy mindenki meg tudja tartani a munkahelyét. Büszkék lehetünk arra, hogy

a rendszerváltás óta soha annyian nem dolgoztak itthon, mint most.

A magyar munkanélküliségi adat az egyik legjobb a teljes Európai Unióban, jóval több új munkahelyet tudtunk létrehozni, mint amennyit a vírus elpusztított. Ráadásul az új munkahelyek olyan, a versenyképességet nagyban befolyásoló ágazatokban jöttek létre, mint az IT-szektor, vagy éppen a tudományos kutatói terület. Büszkék vagyunk arra, hogy 2010-hez képest a kutatói munkakörben dolgozó kollégák száma megduplázódott, 31 ezerről 62 ezerre.

Zöldügyek. Egyes kritikusok szerint a benzinárplafonnal a kormány a gazdaság működését befolyásolja, a terheket a családokra és a vállalkozásokra hárítva?

A hatósági ár éppen hogy mentesíti az embereket és a cégeket az üzemanyag-költségek inflációt felhajtó növekedésének terhei alól. Azt lehet mondani, hogy a baloldal sem most, sem soha korábban nem tett semmit a magasabb inflációval szemben. Sőt a baloldal kormányzása alatt, 2007-ben közel öt százalékkal csökkent az átlagfizetés reálértéke is. Mi azt valljuk, hogy Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra, így a jobboldali kormányok alatt mindig nőnek a bérek: mi az emberek oldalán állunk, sikerült csökkentenünk a családok rezsiköltségeit is, ami szintén szúrja a baloldal szemét. Legújabban pedig már arról beszélnek, hogy nem kellene kormányzati szinten meghatározni a minimálbért. Ha valami, akkor ez tényleg teljesen a magyar emberek érdekével ellentétes dolog. Így nem lehet politizálni.

Fotók: Mátrai Dávid

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bezzeg a CEU! Az maga a függetlenség. Világnézetileg semleges, nincs ideológiai képzés, nincsen gender studies.
Nincs olyan, hogy függetlenség. Az állami egyetemek túlnyomó részben a baloldali ideológiák szolgálatában álltak (különös tekintettel a történelem, közgazdaságtan, szociológia szakokra), most kijár pár évtized a másfajta világnézetnek is.

Egyetlen veszélye a modellváltásnak:
az alapítványokat idővel átvehetik Soros - az akkori Soros - emberei.
Különben, magyar egyetemek magyar alapítványokkal, ez a csúcs, a legoptimálisabb működtetés.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés