Amennyiben a legkisebb hibát is elkövetik, levágjuk a kezüket – üzeni Irán Izraelnek

„A Perzsa-öbölben végrehajtott ötnapos hadgyakorlat, amelynek végén ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket is kipróbáltak, figyelmeztetés Izrael számára” – jelentette ki Mohammad Hoszein Bageri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke az állami televíziónak nyilatkozva.

Megsemmisítenék, aki támad

Bageri szerint az iszlám köztársaság „rakéták százaival rendelkezik, s ezek meg tudnának semmisíteni egy olyan országot, amely meg merné támadni”. Hozzátette, hogy tizenhat, különböző típusú ballisztikus rakétát indítottak előre kijelölt célpontok ellen a hadgyakorlaton. Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka szintén fenyegetést intézett Izraelhez. A manőver - úgy fogalmazott – „komoly figyelmeztetés a cionista rezsim képviselői számára”.

Az állami televízióban megjelent felvételeken rakétákat lehetett látni, amint megsemmisítettek egy célpontot, amely az izraeli Dimona nukleáris létesítményre hasonlított. „A Dimona nukleáris létesítmény másával a Forradalmi Gárda sikeresen gyakorolhatta rakétákkal végrehajtott hadgyakorlata során a cionista rezsim egyik kritikus központja elleni támadást” – közölte a Tasznim félhivatalos hírügynökség.  

Bíráló britek 

A Nagy próféta fedőnevű hadgyakorlat hétfőn indult a Perzsa-öböl menti Busehr, Huzesztán és Hormozgán tartományokban. A brit kormány élesen bírálta pénteken, hogy a manőver során ballisztikus rakétákat is bevetettek, amit a regionális és nemzetközi biztonság fenyegetéseként értékelt. Állásfoglalásában a londoni külügyminisztérium leszögezte, hogy a ballisztikus rakéták bevetése az ENSZ 2231-es számú határozatának súlyos megsértését jelenti, amely tilt bármiféle cselekményt nukleáris robbanófejek hordozására képes eszközökkel. A hadgyakorlatot a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztését célzó, Bécsben zajló tárgyalások hátterében tartották. Az egyeztetések legutóbb elakadtak, de hétfőn vélhetően ismét összeülnek a felek.

Irán 2015-ben egyezett meg – uniós közvetítéssel – az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször kikelt a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, az nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA/Sepahnews/Iráni Forradalmi Gárda