„Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, akik egy német irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben velünk, akik ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az unióban egyre több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli bürokraták, akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, társadalomról és embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, fejlesztenének” – magyarázta meg az EU-s frontvonalakat Orbán, aki leszögezte: a magyaroknak és a lengyeleknek nem szabad feladni a küzdelmet, hiába fáradtak.
„Nagy rajtunk a felelősség, mert tudjuk, hogy ez a két ország ma nemcsak önmagát képviseli, hanem azokat az európai milliókat is, akik a saját országukban a véleményüket elhallgatni kényszerülnek” – jelentette ki a lengyelekre és hazánkra utalva a kormányfő.
Az utolsó centig
Az újságírói felvetésre, miszerint meddig tarthatja Brüsszel zárva a pénzcsapot, Orbán megjegyezte: A pénz csapjánál nem ők ülnek, hanem mi. Brüsszel saját bevételei minimálisak, abból van pénze, „hogy mi, mármint a tagállamok befizetünk oda”.
Orbán szerint „Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll. Nem gondolják komolyan, hogy a magyar igazságszolgáltatással bármi baj lenne, hiszen Németországban az igazságügy-miniszter konkrét ügyekben utasíthatja a legfőbb ügyészt. Senki nem gondolja komolyan Brüsszelben, hogy nálunk nincs sajtószabadság, hiszen elég, ha megnyitják a magyar online média honlapjait.”