A pajták nagyszerűsége az egyszerűségükben rejlik

2021. december 2.
Az egykori gőzmalom emeletén a személyzet izgatottan pakolja ki utolsó tartalék székeit. Ferenczi György és az Első Pesti Rackák klubkoncertjén járunk Katlan Tóni Kultúrkonyhájában.

Zováthi Domokos írása a Mandiner hetilapban.

„Ady Endre akkor annyira beletalált, senki nem írt soha ennyire jó nótát. Dalt az éjszakáról, a pesti éjszakáról, a sírva vigadásról, a magyar ugarról…” – alig egy perce kezdte meg koncertjét Ferenczi György és az Első Pesti Rackák Veresegyházon, a közönség arcára máris kiül a mosoly. Ferenczi Gyuriék koncertje csak egy állomása a PajtaKult programsorozatnak, ugyanis Novotny Antal – azaz Katlan Tóni, az egykori gőzmalomban kialakított étterem gazdája – kifejezetten a Rackák koncertjéhez kreálta négyfogásos vacsoramenüjét. Mint mondja, étterem-tulajdonosként mindig is nagyon érdekelte a gasztronómia és a művészetek ötvözése. „Vendéglátósként sosem éhes embereket etetünk, pedig mindenki ezt képzeli: van egy esemény, ahol nekik enni adnak. Erről szó nincsen, mi élményt nyújtunk. Bár azért éhesen még nemigen távoztak tőlem” – mondja nevetve. Elmeséli, hogyan állt össze a klubkoncerthez készült menüsor: „Elképzelem Ferenczi Gyuri fejét, ahogy éppen fújja a szájharmonikáját, elképzelem, ahogy fájdalmasan szól a blues, és a fejemben társítok hozzá ételeket. Vannak természetesen területi megfeleltetések, de lehet inspirációs játékot játszani a színekkel, az ízekkel, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az ősz végén járunk, küszöbön a tél, szóval szezonális alapanyagokból igyekeztünk összeállítani a menüsort. Ez egy jó értelemben vett asszociációs játék.”

Petőfi a malomban

Az étterem tulajdonosa elmeséli, a legenda szerint a malmot 1920-ban azért építették, mert egy helyi gazdag asszony feldühödött azon, hogy megvárakoztatták a gabonáját Fóton. A negyvenes években a bevonuló szovjet csapatok elfoglalták, ettől kezdve a déli hadseregcsoportnak őrölt gabonát, az utolsó molnár két géppisztolyos orosz kiskatona társaságában dolgozott. Utána elvittek mindent az épületből, ami mozdítható volt. „A malmok mindig is találkozási pontok voltak, hiszen amíg őrölték a gabonát, addig az emberek vártak, beszélgettek, receptet cseréltek. Nem véletlenül van annyi molnárné módra készült fogás sem – a mi étlapunkról sem hiányoznak. Ez a mezőgazdasági épület azért is szent hely számomra, mert egykor tényleg a mindennapi kenyerünket adta meg” – mondja Katlan Tóni, kiemelve annak fontosságát, hogy egy ilyen múltú épület is bekerülhetett a PajtaKult programba.

„Nagy csajozógép volt a mi Sándorunk, ugye?” – teszi fel a költői kérdést közben Petőfiről Ferenczi György, majd rákezdi: „Nem ver meg engem az isten, / Hogy szeretőt mást kerestem. / Te hagytál el, nem én téged; / Délibáb volt a hűséged.” Az egykori malom közönsége megrendülve hallgatja a költő 1844-ben írt versének gyönyörű hegedűszólóval kísért megzenésítését.

De mi az a PajtaKult?

2021 szeptemberében a PajtaKult megálmodói azzal a céllal indították útjára a programot, hogy összehangolják azokat a kulturális rendezvényeket, amelyek helyszínéül a szervezők a Kárpát-medencében fellelhető pajtákat, csűröket és ipari épületeket választják. A Fonó Budai Zeneház huszonöt éves tevékenységének meghatározó helyszíne az intézmény pajtahelyisége. Horváth László, a Fonó ügyvezetője a régió hasonló programokat befogadó pajtáit látva szükségét érezte, hogy rendszerben gondolkodjanak ezekről a közösségteremtő színterekről. Kezdeményezése mellé állt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, szakmai partnerként a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Hagyományok Háza is.

Nyitókép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés