Jelenleg csak a könnyűdrogok dekriminalizációját tartják időszerűnek egyes baloldali pártok, de kérdés, hogy hatalomra kerülésük esetén hol állnának meg. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Iskola igazgatója szerint reális az esély, hogy ennél tovább mennének, de ezt nyilván nem teszik kampánytémává, miután a társadalom többsége nem támogatja a droghasználatra vonatkozó szabályok enyhítését.
Bár jelenleg nem tudható, hogy hatalomra kerülésük esetén milyen drogpolitikát folytatna az ellenzék, a korábbi nyilatkozatokból és ideológiai irányultságokból sejthető, hogy egyes pártok enyhítenének a jelenlegi szigoron, sőt. A téma kapcsán megkerestük a baloldali pártokat. Sajnos csak az LMP válaszolt kérdésünkre, ám már ebből is sok minden leszűrhető.
Az LMP szerint ugyanis
A párt emellett új drogstratégiát és cselekvési tervet dolgozna ki. Szerintük biztosan változtatni kell az a prevenció és a szenvedélybetegek szociális- és egészségügyi ellátásán. Mivel az addiktológiai hálózat lepusztult és elavult, érdemi segítséghez alig lehet hozzáférni. Teret kell engedni a civil kezdeményezéseknek is minél nagyobb mértékben ezen a területen – írták válaszukban.
A többi párt nem reagált, de nemrég a 168 óra hasonló kérdéssel kereste meg az ellenzéket. A többség azzal hárította el a válaszadást, hogy ez majd csak a közös program kialakítása után válik aktuálissá, ugyanakkor a Momentum azt válaszolta, hogy időszerűnek tartaná a marihuána-fogyasztás dekriminalizációját, bár a liberalizációját nem.
Két éve Nagy Károly, a Momentum ifjúsági szervezete, a Momentum TizenX-nek az elnöke írta facebook-bejegyzésében egy marihuána-fogyasztás miatt megbüntetett fiatal ügyén felháborodva, hogy
Hogy mik lennének a következő lépések, azt már nem részletezte, de Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatója szerint nem véletlen, hogy jelen pillanatban ennél nem mennek tovább a témáról hasonlóan gondolkodó ellenzéki erők.
Bár jelen esetben a Momentum szavazóinak ez biztosan tetszene, hiszen ez egy trendi téma, a legalizáció pedig egy „életmód üzenet”, a szabadság üzenete lenne, a korlátozással szemben – fogalmazott Kiszelly. Ugyanakkor szerinte biztos nem fogják kampánytémává tenni, miután a társadalom többsége nem támogatja a drogokkal kapcsolatos elképzeléseiket, ráadásul nyilván a kormányoldalnak erős fegyvert adnának a kezébe, ha elárulnák, mik is valójában a terveik.
Kiszelly szerint a helyzet ugyanaz, mint a migránsokkal kapcsolatban, amelynek kapcsán az porondról időközben eltűnő Karácsony Gergely árulta el a német Die Zeit-nek adott interjújában, miért is nem kampányolnak a migránsok jogainak felkarolásával, holott ez a programjuk része.
Az elemző hangsúlyozta azt is, hogy a könnyűdrogok dekriminalizációja a Soros-szervezetek egyik fontos törekvése is. Elég csak meglátogatni a TASZ honapját, ahol külön dosszié foglalkozik a drogtémával, egyik 2020-as bejegyzésük éppen azt „ünneplik”, hogy nyolc év alatt az Egyesült Államok tizenöt tagállama legalizálta a kannabiszt, miközben szerintük „Magyarország ott tart, ahol az USA az 1970-es évek elején: kilátástalan háborút vív az összes droggal szemben, amiben az egyszerű, alkalmi fogyasztók is célpontok.”
Kiszelly úgy látja, hogy
a DK idősebb szavazóit például nem nagyon érdekelné, ha erre mozdulna a drogplolitika. Ha ők elfogadják az Európai Egyesült Államok megteremtésének elvét, – amelyről többen azt sem tudják, hogy mit jelent – akkor miért ne fogadnák el ezt is? – tette fel a kérdést.
Természetesen a következő kérdés, hogy ha mindez valósággá válna, akkor hol állnának meg ezek a pártok a drogliberalizácó útján. Az elemző szerint orvosi használatra való felhasználás biztosítása, majd a dekriminalizáció után jönne a saját termesztésre való engedélyezés.
Borítókép: Az ingyenesen szétosztott indiai vadkender-palánták egyikét fogja egy résztvevő a növény legalizásáért évente rendezett nemzetközi Cannabis Felvonuláson Bécsben, MTI/EPA/Florian Wieser
„Micsoda véletlen!” – jegyzi meg a Jólértesült Optimistában Kiszelly Zoltán azzal kapcsolatban, hogy éppen Ursula von der Leyen EU-helyzetértékelő beszédének reggelén érkezett húsz drón Lengyelországba
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Egyik mondatában azt állította, hogy nem vett részt semmilyen munkában a Tisza Pártnál, később már szakmai tanácsokat emlegetett.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Teljesen kifordult magából a világ.
„Ők akarnak kormányozni?” – tette fel a költői kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
