A klímaválság és a rothadó rendszer
„Az, hogy a baloldal rendszerellenes nyomást helyez a kapitalizmusra, egyelőre úgy látszik, pozitívan hat. Megkezdődtek folyamatok és egy általános beletörődés a helyzet komolyságába. Azzal, ha egyöntetűen képesek vagyunk elfogadni, hogy klímaváltozás létezik, megindíthatjuk a párbeszédet a rendszerszintű fellépésről. A könyv írói nyomatékosítják, hogy bár a neoliberális fenntartható fejlődés gondolata virágzik, annak alapvető elmélete hibás. A termelés növelését középpontba helyezni hibás, ezért szükséges, hogy a kapitalista teológiát felülírjuk. Ugyanakkor nem szabad elítélni a tudomány hasznosságát.
Valószínűleg az ember természete és életkörülményei változni fognak. A Salvage kollektíva egy ökológiai történeti materializmust követel, amelyben a marxista materializmus elméletek a természeti témákba is bevezetik. A globális proletarizálódás és a globális felmelegedés egy helyről érkezett. Úgy látják, hogy a jövőt az imperializmus ellen harcoló, a jelenlegi kapitalocén rendszerben csupán áldozatként megjelenő volt gyarmati országok mozgalmainak kell megdöntenie a világrendet.
A Tragedy of the Worker egy érdekes és hasznos összesítője a klímaválság baloldali interpretációjának, ugyanakkor a megoldások tekintetében a kollektíva írói nem határoztak meg erős irányvonalat. A könyv hozzáadott értéke a pozitív magatartás, és egyben az a kritikus szemlélet, amivel tekint a jövőre. A cél, hogy létrejöjjön a „proletarocén”, amelyben a tőke irányítását felváltja a dolgozó irányítása. A könyv a radikális baloldalon gyakori nihilista jövőképeket összegyűjtötte, és kreált nekik egy reményteli víziót. Mindazonáltal, ez a vízió egy olyan ökomodernizmust ír le, amely engedélyezi a tömeges robotosítást, valamint az éghajlat-mérnökösködést. Ezzel a könyv újabb vitákat teremthet meg, de akár egy új, eddig még nem baloldalinak valló közeg felé is nyithat.
Jamie Allinson, China Miéville, Richard Seymour és Rosie Warren könyvükben releváns és modern példákon keresztül, tudományos alátámasztással mutatják be a kapitalizmus halálát. Még ha a proletarocén vízióját teljes fényében nem is ismerhetjük meg, a Salvage kollektíva avantgárd marxizmusa remekül támadja meg és teríti le a kapitalista realizmus falait.
A jövő nem olyan lesz, mint volt. Adaptálódni kell. A kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e rá, és leváltjuk-e a mostani rendszert, vagy elsüllyedünk vele együtt.”
Összesen 136 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
A kapitalizmusnak nincs privilégiuma az ökológiai károkozásra.
Murray Feshbach és Alfred Friendly könyvéből veszem: Ecocide in the USSR, Health and Nature under siege (Környezetgyilkolás a Szovjetunióban, egészség és természet ostrom alatt), Basic Books, 1992:
A felszíni vizek 75%-át szennyezés teszi tönkre.
103 városban, amely 70 millió embernek ad otthont, a levegő belégzésre alkalmatlan.
Öt kórházból négyben nincs folyó meleg víz.
Az orvosok borotvapengéket használnak szikék helyett.
Az Aral-tenger elsivatagosodott, stb.
Rohadék bolsevik.
Nem az a kérdés, hogy leváltjuk-e a mostani rendszert, vagy elsüllyedünk vele együtt, hanem az, hogy a változtatás jobb helyzetet idéz-e elő, vagy rosszabbat.
A marxizmus is ígért fűt-fát.
Ígérgették, hogy amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét.
Ha a proletariátus a burzsoázia elleni harcában szükségszerűen osztállyá egyesül, forradalom útján uralkodó osztállyá teszi magát, és mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor e termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.
Valójában több tízmillió ember halálát okozták, nemcsak a Szovjetunióban, hanem más kommunista országokban is. Tömeges letartóztatások, statáriális eljárások, bebörtönzések és kivégzések zajlottak. Tömegeket taszítottak nyomorba, tartottak rendszeres terror alatt, illetve kínoztak meg.
Bejelentkezés