Bizonyított a rezsicsökkentés

2021. október 7.
Magyarország kedvező helyzetben van az európai energiaválság időszakában, véli Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.

Az utóbbi esztendőkben alacsonyabb földgázárak az év elején tapasztalható rendkívüli hideg és a koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállítás okozta keresletnövekedés hatására emelkedtek. A járvány következményeként kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a piaci szereplők kivártak a következő gázévre vonatkozó beszerzéseikkel a szokatlan árnövekedés miatt, így a növekvő kereslet egy része a nyár végére, ősz elejére összpontosult. Európa azonban nem rendelkezik az igények kielégítéséhez szükséges forrásokkal – magyarázza Hortay Olivér.

Mint azt az elemző a hiány okairól a Makronómnak elmondja: „Egyfelől az import jelentős részét biztosító orosz–ukrán vezeték korlátozott kapacitással bír, és kockázatos, az alternatív útvonalak pedig még nem hasznosíthatók. A problémára a tengeren szállítható cseppfolyósított földgáz (lng) sem kínál megoldást, mert a működő európai terminálok kapacitása alacsony, illetve most csak nagyon drágán lehet lng-hez jutni. Másfelől az utóbbi években Európa – klímavédelmi megfontolásokból – megkezdte belső kitermelési lehetőségeinek leépítését, ami a szénbányászat mellett a földgázforrásokat is érintette.”

Kérdésünkre a szakértő elárulja, szerinte a fokozott klímavédelmi ambíciók önmagukban nem jelentenek problémát. Amivel nem ért egyet, az a szakpolitika túlzott technológiai orientációja, ami azt jelenti, hogy több európai vezető szerint a szakpolitika feladata kijelölni a „jó” és a „rossz” technológiákat, és hogy a szabályozást úgy kell alakítani, hogy a „jó” technológiák a lehető leggyorsabban átvegyék a „rosszak” helyét.

A hibás szabályozói gyakorlat szerinte leginkább a német villamosenergia-piacon figyelhető meg, ahol az utóbbi év­tizedben hatalmas állami támogatásokat fordítottak a megújuló technológiák terjesztésére, és megkezdték a nukleáris, illetve a fosszilis erőművek bezárását. „A megújulók azonban nem voltak képesek ellensúlyozni a kivezetett kapacitásokat, ráadásul időjárásfügőségük növelte a rendszer kiszámíthatatlanságát. A németek emiatt – részben francia atomerőművekben előállított – energia importjára és a széntüzelésű erőműveik újranyitására kényszerültek.”

Gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő weissweileri erőművének hűtőtornyaiból  az észak-rajna-vesztfáliai Eschweilerben 2020. január 21-én. Németországban 40 százalékkal növekedett a széntüzelésű erőművek termelése. <br> Fotó: MTI / EPA / Sascha Steinbach

Az erőltetett klímavédelem politikai ügy, de üzlet is
Európában ma az egyik legnagyobb klímapolitikai vitát az okozza, hogy Brüsszel ki akarja terjeszteni a német modellt az egész közösségre. A vitának aktualitást ad a jelenlegi energiaválság is, amelyben a földgázellátással kapcsolatos problémákat súlyosbítja az utóbbi hetek szélcsendes időjárása az Északi-tengeren. Az EU-s intézmények önreflexiójának hiányára a legaktuálisabb példa az Európai Unió Bírósága és Lengyelország közti abszurd vita, amelyben a bíróság arra próbálja rákényszeríteni a lengyeleket, hogy zárják be az ellátásuk 7 százalékáért felelős turówi szénbányát – emlékeztet Hortay.

Nyitókép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés