Sokmillió ember életét vették el bizonyos sajtótermékek – Merkely a Mandinernek

„A negyedik hullám az oltatlanok hulláma lesz. Az, hogy mennyire lesz erős, az átoltottság és az átfertőzöttség szintjétől függ majd” – mondja lapunknak Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Azt ugyan tudjuk, hogy az átoltottság itthon megközelíti a hatvan százalékot – hétfőig több, mint 5 millió hétszázezren vették fel az első, míg 5,5 millióan a második vakcinát –, ám az átfertőzöttség meghatározása ennél jóval nehezebb, hiszen van, akinél enyhe lefolyású a kórkép és orvoshoz sem megy el a tünetekkel. Eddig mintegy 820 ezer betegnél mutatták ki a vírust, de ennél jóval többen lehetnek a betegségen ténylegesen átesettek. A rektor szerint az átfertőzöttek száma az igazolt betegek három-hat, sőt akár hétszerese is lehet. Annak kapcsán, hogy ez mire elég, Merkely azt mondja, hogy itthon „relatíve magas az átoltottság és az átfertőzöttség”, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy sokkal nyugodtabb nyarunk volt, mint a legtöbb nyugat-európai országban.

Ugyanakkor látják a számokból, hogy a nem oltottak körében zajlik a járvány, a legsúlyosabb esetek is jellemzően közülük fognak kikerülni. Mint fogalmaz, „nincs már annyi megfertőzhető ember, de veszteségeket el tudunk szenvedni, hiszen nagyjából hárommillió lehet a még nem beoltott, csak idő kérdése, hogy akik még nem estek át a megbetegedésen megfertőződjenek”. A fentiekből logikusan az következik, hogy

mint az előzők, ami nem fogja megterhelni olyan mértékben az egészségügyet sem. A rossz hír az, hogy a nemzetközi példák azt mutatják, hogy alacsony járványgörbénél időben jobban elhúzódik a pandémia, „ha szeptembertől naponta csak 1000 körüli esetszámmal számolunk, ami tizede ugyan a második és harmadik hullám csúcsszámainak, de még ez is hat-nyolc hónap alatt relatíve sok esetet jelent”.

A halálozási szám nem lesz olyan magas, mint a korábbi hullámok idején

Felhívja a figyelmet arra is, hogy a 80 év feletti lakosság negyede még nem vette fel a vakcinát, ők továbbra is ki vannak téve a fertőzés veszélyeinek, ami esetükben még nagyobb eséllyel vezethet súlyos vagy végzetes betegséglefolyáshoz. Nyilvánvaló, hogy a halálozási szám a negyedik hullámban nem lesz olyan magas, mint az azt megelőzőkben, de

– emeli ki. A rektor szerint az oltatlanok nem bízhatnak az oltottak és a már víruson átesettek által biztosított úgynevezett nyájimmunitásban sem. Ennek oka pedig az, hogy a delta variáns jóval gyorsabban terjed, mint a vadvírusnak nevezett vuhani elődje. Míg a Kínából elterjedt eredeti vírus reprodukciós rátája kettő-három közötti, addig az újabb mutánsé akár a nyolcat is elérheti. Ez azt jelenti, hogy míg az eredeti vírussal fertőzött egyén két-három másiknak tudta átadni a kórt, addig egy delta variánssal megbetegedett nyolcnak is. Tudjuk, hogy azok is elkaphatják a vírust, akik az oltással szereztek védettséget, de esetükben elenyésző az a szám, amikor a kór lefolyása súlyos tüneteket mutat.

Merkely szerint az oltatlanoknak abban sem érdemes reménykedniük, hogy elég jó az immunrendszerük, így kibekkelhetik a járvány idejét, mert a pandémia egészen biztosan el fog húzódni időben, és „az idő nem az oltatlannak, hanem a vírusnak dolgozni”. Merkely szerint, a korlátozó intézkedések betartása sem elegendő ahhoz, hogy megvédje a covidtól az oltatlanokat, ez pedig szintén a vírus magas fertőzőképességével magyarázható. „Fontos a maszkhasználat, meg a távolságtartás, de ez önmagában nem elég” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy nem tudunk a nap 24 órájában folyamatosan maszkot viselni, mert „enni, inni, néha beszélni kell”. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne a járványnak olyan szakasza, amikor majd a maszkhasználatra vissza kell térni, de – mint fogalmaz –

„Nincsen olyan hatékony terápia, mint az oltás, ami nemcsak magas szinten hatékony, de kevés mellékhatással is rendelkezik” – hangsúlyozza. Rámutat, hogy a gyógyszerek túlnyomó többsége meg sem közelíti az oltások biztonságosságát és hatékonyságát, előbbieket pedig a lakosság gondolkodás nélkül, olykor nyakra-főre szedi.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyerekek között a tünetmentes átfertőzöttség biztosan a legmagasabb – mondja a rektor, majd elárulja, hogy végeztek kutatásokat 15 éves rendszeresen sportoló gyerekek körében. „150 gyereket vizsgáltunk és azt találtuk, hogy 90 százalékuk már elkapta a vírust, ráadásul nagy részükön teljesen tünetmentesen ment át a kór, mindössze a vizsgált gyerekek öt százaléka tapasztalt tüneteket”. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy sportoló és aktívan versenyző gyerekeket vizsgáltak, akik jóval nagyobb eséllyel fertőződhettek meg a vírussal, mint nem sportoló társaik. Arra a kérdésünkre, hogyha a gyerekek tünetmentesen vészelik át a vírust, akkor mi szükség az oltásukra, azt a választ kapjuk, hogy néhány esetben megfigyeltek náluk autoimmunszerű kórképeket a fertőzést követően. Hozzáteszi, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon jelentős volt a második és a harmadik hullám, nem észleltek egészséges gyermekeknél súlyos covid-lefolyást,

illetve genetikai megbetegedésben szenvedő gyerekeknél fordult elő egy-két súlyosabb eset. Mindez persze a mutációkkal megváltozhat – teszi hozzá a rektor.  A gyerekek oltására szerinte ennek ellenére szükség van, hiszen vektorként, vagyis közvetítőként működnek: ők viszik el a nagyszülőkhöz a vírust.

Időseknek betegeknek érdemes a harmadik oltás

A harmadik oltás kapcsán elmondja, hogy a daganatos, súlyos szív- és cukor- és vesebetegségben, valamint autoimmun-kórképekben szenvedőknek és az időseknek ajánlja, ám a fiatalabbaknak és a kismamáknak most még nem. Arra a kérdésre egyelőre nem tudjuk a választ, hogy mennyi idő után csökken a vakcinák adta védettség. „Tökéletesen működnek az olyan oltások, mint a szamárköhögés, torokgyík elleni annak ellenére is, hogy nagy valószínűség szerint az antitestszintünk nulla lehet” – hangsúlyozza. Mint rámutat, ennek oka, hogy a szervezet nemcsak antitestes, meg sejtes immunitással rendelkezik, hanem memóriasejtessel is.

„A tudományos világ helytállt, a tudósok, az orvosok és a szakdolgozók kimagaslót teljesítettek az elmúlt másfél évben” – értékeli a rektor. Ám annak is hangot ad, hogy az álhírek, melyek egy része a közösségimédia-felületek mellett bizonyos sajtótermékekben is megjelennek, rengeteg kárt okoztak, hiszen el tudták intézni, hogy milliószámra maradjanak hatásos oltások a hűtőszekrényben. Mint rámutat, volt nap, amikor a Városmajort körbeérte a vakcináért sorba állók serege, egy nap alatt hétezer vakcinát is beadtak, addig mára sorok sehol, mindössze 300-400 főt oltanak ott naponta.

– emeli ki. Mint mondja, ennek szabályozására a jövőben mindenképpen ki kell dolgozni valamit, mert így egyre nehezebb lesz a járványok legyőzése, hiszen „a pandémia a média élő közvetítése mellett zajlik”.