A DK másik fő célja volt – amikor már egyértelművé vált, hogy lesz előválasztás, és abból nem maradhatnak ki –, hogy elkerüljék a kétfordulós lebonyolítást, attól tartva – mint kiderült, okkal –, hogy kialakul egy „antigyurcsányista” tömb. Végül az egyéni jelöltek esetében csak egy forduló lesz, ugyanezt a miniszterelnök-jelölteknél viszont nem tudta elérni a Demokratikus Koalíció.
Bár a kép ennél kicsit árnyaltabb: a lap által megkérdezettek szerint legenda, hogy egyedül a DK fúrta meg a kétfordulós versenyt az egyéni jelölteknél. Az, hogy a pártok nem állítanak ki 106-106 jelöltet, inkább volt konszenzusos megállapodás, amely figyelembe veszi az ellenzéket jellemző (anyagi és humán-) erőforrásbeli hiányosságokat is. Mindenesetre az tény, hogy ez a fejlemény megadta a lehetőséget arra, hogy a visszalépésekről tárgyaljanak, üzleteljenek a felek, ebben pedig magasan a legjobb alkukat Gyurcsányék kötötték.
Jobbik az MSZP-ről: A szart is aranyként kínálják
A cikk által ismertetett folyamatok szerint a DK elnöke „nagyon lentről” jött fel: január elején ugyanis úgy tűnt, hogy Karácsony koncepciója nyomán kialakul egy MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködés, amelyben a Momentumnak is szerepet szántak. Aztán Fekete-Győr András áprilisban a Partizánnak adott interjújában az MSZP több prominensét is Fidesz-pártisággal és korrupcióval vádolta, ami nem javította a viszonyt, ahogy az sem, hogy a Momentum másokkal nem egyeztetve sorra jelentette be a jelöltjeit. Emiatt is többen megharagudtak rájuk. „De hallani azt is, hogy a Momentum eltaktikázta magát, arra várt a megállapodásokkal, hogy elinduljon felfelé a támogatottsága, ám ennek az ellenkezője történt. A már említett és később részletesen taglalt DK–Jobbik megállapodás után a „lilák” így azon kapták magukat, hogy kénytelenek az MSZP-Párbeszédhez közeledni, hogy közösen ellensúlyozzák az ország harmadát felosztó Gyurcsány–Jakab Péter paktum hatását” – olvasható a cikkben.
Hogy nem fogott össze mindenki Gyurcsány ellen, abban még a Jobbiknak van nagy szerepe.