„Gyurcsány meg kért egy kávét” – így nyerte meg az elmúlt hónapokat a DK

2021. augusztus 18. 10:38
Már a 24.hu szerint is Gyurcsány az előválasztásnak nevezett „bazári alkudozás” győztese.

Az elmúlt hónapokban rég nem látott kavarás ment a színfalak mögött, és mivel egy-egy párt jellemzően csak a körzetek felében állít saját jelöltet, tág tere nyílt a visszalépéseknek, a helyenként a részt vevők szerint is bazári alkudozásnak. Bár a történet a Gyurcsány-párt kiszorításának szándékával kezdődött, a DK és a Jobbik nyár eleji megállapodása megmutatta, hogy a háttérben nem várt fordulatok történhetnek, és történtek is: a Momentum például kényszerűségből az MSZP felé sodródott” – így kezdődik a 24.hu ellenzéki előválasztásról írt cikke, melyet a portál többek között minden párt illetékeseivel folytatott háttérbeszélgetés alapján készített el.

Karácsony füstbe ment terve

A terjedelmes cikk első fontos pontja annak a bemutatása, hogyan nem tudta létrehozni Karácsony Gergely a későbbi kormányzati centrumként vizionált MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködést, ami a Momentummal és az LMP-vel kiegészülve dominálhatta volna az ellenzéki térfelet, sarokba szorítva a DK-t.

A lap forrásai szerint ugyanis ez volt Karácsony terve, amit azonban keresztbe húzott a DK-Jobbik paktum. Ebben abban egyeztek meg a felek – meglepő gyorsasággal lezajlott tárgyalás végén –, hogy egymás jelöltjeit támogatják 31 választókerületben.

A Gyurcsány-párt így „cselezte ki” az előválasztást.

A DK másik fő célja volt – amikor már egyértelművé vált, hogy lesz előválasztás, és abból nem maradhatnak ki –, hogy elkerüljék a kétfordulós lebonyolítást, attól tartva – mint kiderült, okkal –, hogy kialakul egy „antigyurcsányista” tömb. Végül az egyéni jelöltek esetében csak egy forduló lesz, ugyanezt a miniszterelnök-jelölteknél viszont nem tudta elérni a Demokratikus Koalíció.

Bár a kép ennél kicsit árnyaltabb: a lap által megkérdezettek szerint legenda, hogy egyedül a DK fúrta meg a kétfordulós versenyt az egyéni jelölteknél. Az, hogy a pártok nem állítanak ki 106-106 jelöltet, inkább volt konszenzusos megállapodás, amely figyelembe veszi az ellenzéket jellemző (anyagi és humán-) erőforrásbeli hiányosságokat is. Mindenesetre az tény, hogy ez a fejlemény megadta a lehetőséget arra, hogy a visszalépésekről tárgyaljanak, üzleteljenek a felek, ebben pedig magasan a legjobb alkukat Gyurcsányék kötötték.

Jobbik az MSZP-ről: A szart is aranyként kínálják

A cikk által ismertetett folyamatok szerint a DK elnöke „nagyon lentről” jött fel: január elején ugyanis úgy tűnt, hogy Karácsony koncepciója nyomán kialakul egy MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködés, amelyben a Momentumnak is szerepet szántak. Aztán Fekete-Győr András áprilisban a Partizánnak adott interjújában az MSZP több prominensét is Fidesz-pártisággal és korrupcióval vádolta, ami nem javította a viszonyt, ahogy az sem, hogy a Momentum másokkal nem egyeztetve sorra jelentette be a jelöltjeit. Emiatt is többen megharagudtak rájuk. „De hallani azt is, hogy a Momentum eltaktikázta magát, arra várt a megállapodásokkal, hogy elinduljon felfelé a támogatottsága, ám ennek az ellenkezője történt. A már említett és később részletesen taglalt DK–Jobbik megállapodás után a „lilák” így azon kapták magukat, hogy kénytelenek az MSZP-Párbeszédhez közeledni, hogy közösen ellensúlyozzák az ország harmadát felosztó Gyurcsány–Jakab Péter paktum hatását” – olvasható a cikkben.

Hogy nem fogott össze mindenki Gyurcsány ellen, abban még a Jobbiknak van nagy szerepe.

 „Mi az adott szót, a kézfogást, a korrektséget alapnak vesszük. Az MSZP-nél viszont ahelyett, hogy megmondanák, mit akarnak, fölélőnek, a szart is aranyként kínálják, aztán sírnak, ha pedig nincs más lehetőség, akkor fenyegetőznek, hogy elmennek a DK-hoz, és megállapodnak velük, mi meg megnézhetjük magunkat. A toll akkor esett ki a kezünkből, amikor úgy jött vissza a végső tervezet, hogy az MSZP-Párbeszédnek több jelöltje volt, mint nekünk, még olyan körzetet is elkértek, ahol 2018-ban közel 40 százalékot értünk el. Úgy voltunk vele, hogy tényleg egy ekkorka párt csuklóztat minket?” – indokolta a Jobbik-DK paktumot az egyik jobbikos forrás.

Az elmondásokból az derül ki, hogy Jakabék keresték meg a Demokratikus Koalíciót, és nem fordítva. A cikk szerint

„meglepően flottul ment minden”. 

„A DK-val egy alkalommal, hat órányi tárgyalással és néhány szendviccsel többre mentünk, mint az MSZP-Párbeszéddel hónapok alatt. Lehet, hogy ideológiai alapon, a múltunk miatt messze vagyunk egymástól, de a szervezeti kultúránk – erre rá kellett jönnünk – hasonló. Ha valami piros, arra mi holnap is azt mondjuk, hogy piros, és a DK is. A szocik viszont simán rávágják másnap, hogy kék” – mondja a megállapodás egyik jobbikos alakítója.

A végső mérleg

Ez a tárgyalássorozat olyan volt, mint valami keleti bazár. Bizniszelt mindenki mindenkivel, lett példa mindenre, és az ellenkezőjére is” – vonta le a következtetést az egyik forrás.

„A jelöltek számából nem lehet következtetni arra, hogy végül ki hány körzetet nyer meg, de az biztosra vehető, hogy a legtöbb jelöltet kiállító – és jónéhány számára fontos körzetben a Jobbik támogatását is élvező – DK arra készül, hogy az első forduló végén elmondhassa: ők adják az ellenzék vezető erejét, miközben 2018-ban még épphogy átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt” – teszi hozzá a 24.hu.

A másik nagy nyertes a számok szerint a Jobbik,

amelynek jól kirajzolódó stratégiája volt: a párt lényegében lemondott a fővárosi kerületekről, – 18-ból kettőben lesz jelöltjük –  cserében viszont elég sok vidéki választókerületben – érdemi – kihívó nélkül maradtak: Dunaújvárosban Kálló Gergely, Esztergomban Nunkovics Tibor, Tapolcán Rig Lajos, Gyöngyösön Dudás Róbert, Törökszentmiklóson Csányi Tamás, Marcaliban Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó gyakorlatilag összellenzéki jelöltnek számít. 

A teljes cikket, amelyben szó esik még arról is, hogyan taktikázta el magát a Momentum, ide kattintva olvashatja el.

Az előválasztás menetrendje
Augusztus 15.: jelentkezési határidő a jelöltek számára (összesen 271 egyéni jelölt jelentkezett).
Augusztus 23. – szeptember 6.: aláírások gyűjtése: az egyéni képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer aláírás szükséges az induláshoz. Szeptember 18–26.: az előválasztás első fordulója.
Október 4–10.: második forduló a miniszterelnök-jeölteknek, amennyiben az első körben egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább felét.

 

Nyitókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond a párt európai parlamenti kampánynyitó rendezvényén a Budapest Kongresszusi Központban 2019. április 14-én. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Összesen 121 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"hat órányi tárgyalással és néhány szendviccsel többre mentünk" - mondta Molotov a Ribbentroppal való tárgyalása befejezése után 1939 augusztusában.

Figyelembe véve a 24.hu teljes elemzését, szerintem a számok alapján a legjobb esetben - amennyiben a részvételi arány 60 % körül lesz - a hatpárti összefogás legfeljebb 90-93 mandátumot szerezhet, szemben a Fidesz/KDNP 103 szavazattal. Van azonban a 93 körzet közül kb 30 ahol egy részében akár a Fidesz/KDNP is nyerhet.
Kizártnak tartom, hogy az összefogásnak kétharmada legyen, mint ahogy azt is, hogy legyen annyi mandátuma amellyel kormányt tud alakítani. Amennyiben a részvételi arány meghaladja a 60 %-ot és a 2021 éves és 2022 első negyedéves makró adatok kedvezően alakulnak, a Fidesz/KDNP pártszövetségnek akár ismét kétharmada is lehet.
Ahogy 2018 választáskor, úgy most is a Fidesz/KDNP győzelmét 58 %-ra teszem.

,, kormányszintű és rendszerszerű lopás, ami 10 éve folyik ebben az országban,,

Milyen kormányszintű lopás? Ilyen csak egy volt, a 4-es metró, amely a Medgyessy-Gyurcsány érába nyúlik vissza. https://budapest.hu/Lapok/2017..
Az összes többi 2010-2020 között legfeljebb vállalkozókhoz köthető és nem a kormányhoz. Ezek többsége is csupán feltételezések és nem tények.

1. Szerintem a részvételi arány közelebb lesz a 70 %-hoz.
2. Az sem biztos, hogy lesz negyedik hullám, s ha lesz is, nem valószínű hogy hasonló nagyságú lesz, mint az eddigi.
3. Az elképesztő nyomás a kormányra külföldről már 2010 óta, a megalakulásának kezdetétől van. Ez azonban eddig sem volt döntő tényező.
4. Nem tudni - bár tippem - van, hogy miért engedte el a Fidesz a fővárost. Ahhoz azonban, hogy ez az országgyűlési választásnál az ellenzék támogatottságát erősítse, Karácsonynak és az ellenzéki polgármestereknek jól kellene teljesíteni. Az ábra azonban nem így néz ki.Így akár még negatívumként is jelentkezhet a választásnál.
A 2-4 %-os Fidesz KDNP győzelem csak a legrosszabb esetben lehetséges. Szerintem ennél nagyobb lesz.

Szerintem az ellenzéki oldalt Gyurcsány Ferenc és stábja szervezi, támaszkodva a volt SZDSZ vezetésre és szavazó táboruk nagy részére.
Céljuk a többi ellenzéki párt kiszorítása és a DK 30 % feletti párttá való megszervezése. (A DK is alkalmazhatná jelszóként: Egy a tábor, egy a zászló.) Ez pedig arra utal, hogy a 2026 választást készítik elő.
Addigra az LMP, Párbeszéd, MSZP kihullik, a Momentum és a Jobbik meggyengül és az ellenzék vezető pártja a DK lesz.

Szerinted. Szerintem meg az amit írtam.

Az USA el lesz magával foglalva.
Az EU diktatórikus magatartása akár ellenszenvet is kiválthat.
A budapesti ismeretségi köröm nem igazolja az állításodat. Ők inkább nem mennének szavazni. Merész állítás ez tőled, amikor nem lehet tudni, hogy KG-nek kivel kellene megküzdenie.

Ja, a Zorbán ellopta a térségtől való (a Moslék főereje által összehozott) gazdasági lemaradásunkat...

???????

De hát ténylegesen ez a tengely!

Ha a kutyapártot és a Mi Hazánkat nem számítjuk (és ezt ugye megtehetjük), akkor 2022-ben - 2006 után - megint ez az alapkérdés: Orbán vagy Gyurcsány.
Vagy neked kimaradt, hogy a Moslék legerősebb pártja a Gyurcsány által teljhatalommal vezetett DK?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés