Az elején nagyon elhúztak az ázsiaiak.
Kína 11:9-re verte meg a magyar női vízilabda-válogatottat. A csoportban 5 ponttal a 2. helyen vagyunk az USA mögött, jön a negyeddöntő, de még nem tudjuk, kivel játszunk.
Azt már a mérkőzés előtt tudni lehetett, hogy a magyaroknak elegendő egy döntetlen az első hely megszerzéséhez a B csoportban, mert az Egyesült Államokkal szemben az egymás elleni eredmény nekik kedvez. A meccskeretből ezúttal a japánok ellen remekül beszálló és védő Gangl Edina maradt ki.
A hátsó alakzatot először Kínának sikerült feltörnie
A ráúszásnál Vályi elhozta a labdát, de a magyarok fórban nem tudtak betalálni. A kínaiak szintén emberelőnyös helyzetben vezethettek akciót, de nem voltak eredményesek. A vezetést mégis nekik sikerült megszerezni, valamivel később pedig egy bejátszás kapuba pofozása nyomán kétgólosra nőtt az előnyük. A magyarok háromszor is a kapufát találták el, egyszer pedig a rivális kapusa védett bravúrral, így az újabb kínai góllal már három volt a különbség. Illésnek aztán egy remek találattal sikerült szépítenie két perccel a negyed vége előtt, az ellenfél azonban még a dudaszó előtt újfent eredményes volt.
A második felvonás Szücs góljával indult, aztán percekig megint a védelmeké volt a főszerep. A hátsó alakzatot először Kínának sikerült feltörnie, majd a sorra kimaradó magyar helyzetek után az ázsiaiak újabb találatával már négygólosra duzzadt a különbség. Bíró Attila tanítványai támadásban láthatóan szenvedtek, amikor pedig sikerült lőniük, akkor a kapu mellé tüzeltek, a rivális kapusa védett, vagy már a támadóidő lejárta után próbálkoztak. Az újfent eredményes kínaiak számukra megnyugtatónak tűnő, ötgólos vezetéssel vonulhattak szünetre.
A záró játékrésznek háromgólos különbséggel vághattak neki a felek
A harmadik negyed elején percekig nem esett gól egyik oldalon sem, majd Kína szövetségi kapitánya kért időt, de csapatának csak az ezt követő második akcióból sikerült betalálnia. A különbséget Illés csökkentette hatról ötre, alig több mint két perccel a játékrész vége előtt pedig Bíró Attila kért időt. Ezután Gurisatti volt eredményes, majd Keszthelyi a hetedik próbálkozásából először talált be a meccsen. A negyed utolsó perceiben egy kínai gólra Gurisatti válaszolt, így a záró játékrésznek háromgólos különbséggel vághattak neki a felek.
Az utolsó nyolc perc első felében nem esett gól, aztán a kínai kapitány időt kért, de csapatának ezután sem sikerült betalálnia. A másik oldalon viszont Gurisatti eredményes volt, aztán egy kínai gólt videós visszanézés után érvénytelenítettek. Fórban magyar ziccer maradt ki, de aztán ötméteresből Gurisatti egy gólra csökkentette a különbséget. Az ellenfél szintén büntetőből próbálkozhatott, és sikerrel járt. A magyarok válasza kicsit lassan jött, ráadásul a dudaszó előtt Kína ismét betalált, így megnyerte a találkozót.
Bíró Attila: Magunkat vertük meg
„Nem leptek meg a kínaiak, magunkat vertük meg azzal, hogy nem voltunk élesek támadásban. Az ellenfél fizikálisan erősebb, ezért sanszot nem adtak a centereinknek, emellett fásultságot is éreztem a csapaton” – értékelt Bíró Attila szövetségi kapitány, aki a második félidei feltámadásról azt mondta, védekezést váltottak, amit talán hamarabb is lehetett volna, ennek köszönhetően Magyari Alda magára talált a kapuban. A magyar hálóőr úgy vélte, jobban kellett volna bíznia a blokkokban. A folytatást illetően kijelentette, most nem omolhat össze senki, mert ennél jobban kell játszani az éremszerzéshez. „Nem lehet semmilyen meccset így kezdeni. Nem tudom, mi az oka, hogy nem találtunk kaput, de azért védekezésben is voltak problémáink” – fogalmazott Garda Krisztina.
„Nem történt semmi! A most következő három mérkőzésért érkeztünk Tokióba. Estig mindenkinek le kell rendeznie magában a történteket. Mint az egyik hangulatfelelős teszek is majd róla, hogy így legyen, mert kimondva is a magyar női vízilabda első ötkarikás érméért jöttünk” – mondta optimistán a magyar csapat legjobbja, a négygólos Gurisatti Gréta, aki úgy vélte, ezúttal kissé fáradtabb volt a csapat, ami még a címvédő és világbajnok amerikaiak legyőzésének következménye.
(MTI)
(Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Bedurvult a hangnem Peking és Washington között.
Milyen kár, hogy az internet a független és objektív cikkeket sem felejti el.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
