A modern élet nagy kérdéseire nem a progresszió, hanem Aquinói Szent Tamás, Szolzsenyicin, C. S. Lewis és Abraham Joshua Heschel ad csak válaszokat. Diplomás, posztmodern városlakóként is lehetünk tradicionalisták – vallja Amerika új „botránykönyvében” egy keresztény hitre tért, fiatal iráni édesapa.
Amerika egy harminchat éves iráni újságíró könyvétől hangos. Sohrab Ahmari Teheránban született, kiskamaszként távozott az Egyesült Államokba. 2016-ban római katolikus hitre tért, ma már a jobboldali New York Post szerkesztője, és ha az új hullámos tradicionalizmus nem ellentmondás, annak legfontosabb hangja is.
The Unbroken Thread (a töretlen szál) című, frissen megjelent művét Ahmari a most négyesztendős gyermekéhez írta – nem csak neki ajánlva, de kifejezetten az ő jövője köré építve a szöveget. Szerzőnk egy visszatérő rémálmának ecsetelésével indít, amelyben Maximilian egy Wall Street-i pénzalap, egy magazinkiadó vagy egy reklámügynökség munkatársaként „végzi”, lelki szükségleteit jógával és hosszútávfutással elégíti ki, s 47 éves korában megjutalmazza magát és barátnőjét egy elektromos luxusterepjáróban eltöltött európai körutazással. A jó pénzt kereső, gyermektelen liberális meritokrata perspektívájával sok szülő könnyedén megbékélne, a társadalomtól pedig egyenesen hátba veregetés jár a korszellemhez hű életpályamodellért. Ahmari azonban kétségbeesik ettől a forgatókönyvtől. Szerinte „egy elmaradottnak tekintett afrikai törzs rituáléi is felsőbbrendűek a boldogságot egy pilátesz – caffè latte tengelyen hajszoló nyugati mindennapoknál”. Tátong az életünk középpontjában valami egészen alapvető üresség – állapítja meg szerzőnk.
De aki nem hajlandó néven nevezni a rosszat, az nem is tud fellépni ellene. Ennek eddig Európa fizette meg – és a jövőben is ő fogja megfizetni – az árát. Hajdú Tímea írása.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Én nem a Tiszával vagy Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáival Brüsszelben – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök értékelte a választás előtti politikai helyzetet, de az új harcmodorról, a magyar futball esélyeiről és személyes pályájáról is szót ejtett. Exkluzív interjú.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
