A munkaalapú digitális társadalomról

2021. május 27.
Az újabb ipari forradalom sok területen paradigmaváltást hoz. Az alacsonyabb termelékenységű közép-európai országok számottevő növekedési potenciálra tehetnek szert, ha munkaerőhiányukat emelkedő bérekkel és erőteljesebb automatizációval ellensúlyozzák.

Lovászy László írása a Mandiner hetilapban.

Az utóbbi évek legdurvább politikai vitái alapvetően a nemzeti identitás és a bevándorlás körül zajlottak. Ez önmagában véve még nem probléma, hiszen szükséges a lefolytatásuk. Akkor van baj, ha ezek a narratívák egyrészt elfedik a valódi problémákat (ki fog dolgozni húsz-harminc év múlva, és milyen készségekre lesz szükség?), másrészt ha a legfontosabb kihívások (mit jelentenek a bevándorlók számára az egyre okosabb gépek?) rejtve maradnak. Nyilván hatalmas kihívás és fontos kérdés, hogy a bevándorlás milyen együttélési normákat és kényszereket követel meg, és ezeket valóban akarja-e a többség. A vita eddig arról zajlott – illetve kellett volna zajlania –, hogy kinek és miért kell alkalmazkodnia a bevándorlók érkezésekor.

Ez nagy horderejű politikai diskurzus, hiszen a mindennapokról szól. Alapvetően a szemléletmódról vitáznak a felek. Ismeretes, a tömeges bevándorlást támogatók legfontosabb érve a demográfiai hanyatlás és a fiatal-fiatalabb munkaerő iránti kereslet erősödése, arra való hivatkozással, hogy az EU-ban csaknem minden második ember ötvenöt év felett lesz 2050-re. Vagyis lényegében a mai harmincas-negyvenes generáció viszi a hátán az országokat. No meg érdemes észben tartani, hogy a 2015-ben érkező bevándorlóknak és menekülteknek körülbelül a fele harmincöt év alatti fiatal férfi volt, ők ugyancsak legkésőbb 2050 körül érhetik el a nyugdíjkorhatárt.

A Berkeley-i Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói 2018-ban publikálták a mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó kutatók körében végzett átfogó felmérésüket. A megkérdezett szakemberek szerint ötven százalék az esély arra, hogy a mesterséges intelligencia kevesebb mint ötven év alatt minden feladatban felülmúlja az emberi teljesítményt, s arra is van legalább tíz százalék esély, hogy mindez már tíz éven belül bekövetkezzék. A kutatók szerint a nyelvek fordításában 2024-re, középiskolai esszék írásában 2026-ra, teherautó-vezetésében 2027-re, kiskereskedelemben végzett feladatokban 2031-re, a bestseller könyvek írásában 2049-re, a sebészi munkában 2053-ra már a gépek fognak jobban teljesíteni.

Fotó: afp / DPA / MICHAEL REICHEL

Szintén 2018-ban a Világgazdasági Fórum jelentése a munka jövőjéről, valamint annak 2020-ban megjelent frissített kiadása már érzékelteti a közelgő változásokat: 2025-re egyforma lesz a gépek és az emberek által ledolgozott munkaidő, sőt a gépek 2 százalékkal több időt fognak dolgozni, mint az emberek. A Bain & Company nevű tanácsadó cég ugyancsak 2018-ban készített átfogó elemzése szerint az amerikai gazdaságban 2015 és 2030 között várhatóan átlagosan 30 százalékkal növelhető a munkaerő termelékenysége is, pedig az USA nem is áll a robotizáció élén – éllovasnak a befogadó bevándorláspolitikával aligha vádolható ázsiai országok – például Japán és Dél-Korea – számítanak. A munkaerő-szükséglet szempontjából fontos területen, az ipari termelésben a termelékenység javulása már az USA-ban is 55 százalékos lehet ugyanezen időszak alatt, ráadásul az egészségügy és a szociális ellátások terén sem lehetetlen a közel 20 százalékos termelékenységnövekedés. Röviden: termelékenységi forradalom következik, amelynek intenzitása az első ipari forradalomban látott mértéket is bőven meg fogja haladni.

Ahhoz képest, hogy eldurvult a politikai vita hazánk és az Európai Bizottság között a migrációs válság során, mindezen felmérések és előrejelzések három évvel a 2015-ös menekültválság után születtek. Ráadásul új trendként jelentkezik napjainkban a „skill-based hiring” gyakorlat is, miszerint a diploma már csak a második helyen szerepel a még nehezebben és kulturálisan is komplexebben elsajátítható készségekhez képest, amikor a munkavállaló alkalmasságáról van szó. Lényegében az alapfokú oktatás és nemzeti tehetséggondozás során kellene kitermelni azokat a „posztreneszánsz polihisztorokat”, akik könnyen tudnak együttműködni a mesterséges intelligenciával, és képesek élethosszig tanulni a technológiát felhasználva. Hogy miért?

Nemzeti tehetséggondozás során kellene kitermelni azokat a »posztreneszánsz polihisztorokat«, akik könnyen tudnak együttműködni a mesterséges intelligenciával”

Tavaly decemberben kínai, majd idén februárban izraeli kutatók jelentették be újabb mérföldkövek elérését. Eddig a robotok előtt álló egyik legnagyobb akadály az volt, hogy nem voltak képesek alkalmazkodni. Egy új programozói eljárásnak és tudományos megközelítésnek köszönhetően kifejlesztették a szakértelem-ötvöző tanulási architektúra (multi-expert learning architecture – MELA) rendszert, amely már alkalmassá teszi a robotokat a váratlan környezeti kihívások kezelésére. Ez lényegében egy megerősítés útján történő gépi tanulás, amelynek során a robot a saját maga számára értékelhető visszajelzést kap a környezetére adott reakcióira, és nagyszámú próbálkozás során megtanulja azt is, hogy a körülményektől függetlenül hogyan oldja meg a konkrét feladaton túlmutató problémákat. A MELA nem más, mint egy többszintű tanulási folyamat: előbb az egyes tevékenységeket tanulja meg a robot különböző szituációkban, majd egy újabb tanulási folyamat során ezeket a reagálóképességeket szintetizálja, ám ehhez a kínai kutatók szerint még hosszabb időre van szükség.

Ez azonban akár gyorsan megváltozhat egy vadonatúj módszer eredményeképp, amely folyamatosan ötvözi az előre rögzített készségeket az új környezetben megjelenő egyedi kihívások kezelésére. A haifai Technion – Izraeli Műszaki Egyetem és a Google tel-avivi kutatóinak egy csoportja teljesen automatizált sejtési struktúrát fejlesztett ki, amelyet Srinivasa Ramanujan (1887–1920) matematikusról neveztek el. A Ramanujan Machine nagy számban olyan hipotetikus egyenleteket fogalmaz meg lehetséges feltevések érdekében, amelyek egyik oldala egy tetszőlegesen kiválasztott univerzális állandót foglal magába, másik oldala pedig egy – ugyancsak tetszőleges – folytonos törtből áll. Ez azt jelenti, hogy a gép lényegében feltevéseket fogalmaz meg, amelyeket képes igazolni vagy cáfolni. Segítve a gép működését, megfelelően egzakt feltételezéseket kell tudni megfogalmazni, így a Ramanujan Machine aligha veszi majd el a matematikusok munkáját, bár kétségtelen, hogy még több képzettebb munkaerőre, tudósra lesz szükség a jövőben. Ehhez illeszkedik a The Graduate Institute Geneva kutatóintézet vezető kutatójának, Richard Baldwinnak az álláspontja. A professzor szerint a technológiai váltás lassabban fog bekövetkezni, mint ahogy becsülik, mert az egyes technológiák egyre összetettebbek és bonyolultabbak, és a kezelésükhöz a mostaninál is jóval képzettebb és nagyobb számú szakembergárda szükséges.

A következő tíz-húsz évben a munkahelyek 20-25 százaléka fog teljesen átalakulni, megszűnni. <br> Fotó: AFP / RoboEatz

Visszatérve a Bain & Company elemzőihez, szerintük a robotizáció terjedésével a következőt kell figyelembe venni: egyrészt az említett időszakban az idősödés miatt csak az USA-ban 55 millió ember fog hiányozni a munkaerőpiacról, amit elméletileg az 1995 és 2015 közötti időszakban mért termelékenység 54 százalékos emelésével lehetne ellensúlyozni – bevándorlás nélkül. A másik aspektus pedig: 2020 után a következő tíz-húsz évben a munkahelyek 20-25 százaléka fog teljesen átalakulni, megszűnni. Ez azt jelenti, hogy a dinamika elképesztően nagy lehet, hiszen 1970 és 1990 között a munkahelyeknek csak 13 százaléka alakult át. Az elemzők a változás nagyságrendjét az amerikai mezőgazdaságban 1900 és 1940 között tapasztalt átalakuláshoz mérik, akkor negyven év alatt az agrárszektorban a munkahelyek közel 40 százaléka szűnt meg – miközben a gazdaság más területein teljesen új munkahelyek jöttek létre, az életszínvonal pedig sosem látott mértékben nőtt. Ráadásul az osztrák Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) gazdaságkutató intézet szakértői már arról értekeztek idén februárban, hogy a közép-európai országok eddigi alacsonyabb gazdasági termelékenysége jelentős növekedési potenciált kínál arra, hogy a munkaerőhiányukat racionálisabb tőke- és munkaerő-allokációval, valamint emelkedő bérekkel és erőteljesebb automatizációval ellensúlyozzák – méghozzá lényegében a bevándorlás támogatása nélkül.

A zöldátmenet jegyében a »természetközeli megoldások« nagy számban fognak létrehozni munkahelyeket”

Adódik a kérdés: kell-e aggódni a képzetlenek miatt a robotizáció terjedésével? Nos, az egyik legrangosabb,környezetvédelemmel foglalkozó elemzőszervezet, az Institute for European Environmental Policy (IEEP) szerint a közeljövőben megvalósuló zöldátmenet jegyében az úgynevezett természetközeli megoldások nemcsak magas szaktudást igénylő, hanem alacsony képzettséggel betölthető munkahelyeket is nagy számban fognak létrehozni. Az eddigi folyamatokat alapul véve becsléseik szerint a 27 ezer különböző területen és több mint egymillió négyzetkilométeren elterülő Natura 2000-rel összefüggésben eddig 4,4 millió munkahely keletkezésére lehetett számítani Európában. A német Emscher Landscape Park projektben az utóbbi húsz évben 85 ezernél is több munkahelyet létesítettek természetvédelmi munkakörökben. Ráadásul egyre többször merül fel a négynapos munkahét bevezetése, illetve hogy a péntekeket adják ki otthoni munkavégzésre, mert egyre több adat jelzi, hogy ezzel a termelékenység javítható egyes munkakörökben.

Az újabb ipari forradalom tehát sok területen fog paradigmaváltást hozni. A régi tankönyvek és a beváltnak tűnő megoldások már nem lesznek elegendők, és ami még fontosabb: minden országnak magának kell majd megtalálnia a sikerhez vezető utat.

A szerző miniszteri biztos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Nyitóképen: Látogatók egy táncoló robotot néznek Európa legnagyobb digitalizációs és innovációs üzleti fesztiválján, a hannoveri CeBIT-en 2018 júniusában. Előrejelzések szerint 2025-re egyforma lesz a gépek és az emberek által ledolgozott munkaidő. Fotó:  MTI / EPA / Focke Strangmann

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés