Magyarország, a szabadságharcosok földje

Hosszú küzdelem után Magyarország megkezdte kitörését a koronavírus-járvány fogságából. Európában a lakosság nagy része csak a nyár derekán kaphatja meg első oltá­sát, hazánkban viszont mára beállt a „vakcinabőség”. Míg Európa nagy részén a legtöbb korlátozás még hosszú hetekig fennmarad, Magyarország ütemezetten nyit. A javuló adatoknak és a nyitásnak köszönhetően az egyébként is jól teljesítő gazdaság lendületet vehet, újraindul a turizmus, a vendéglátószektor, a kulturális és sportélet, és helyreállhat az oktatás megszokott rendje is. Míg Európában sokan csak álmodnak a szabadságról, mi, magyarok elsőként szereztük vissza. Ahogyan az előző évtizedben annyiszor, ismét megmutattuk: Magyarország erős, s a magyarok képesek önállóan dönteni, hatékonyan cselekedni és győzni.

Európa nyugati részén a második világháború óta ismeretlen jelenség volt az egyén fizikai biztonságát, egészségét, életét közvetlenül és tömeges mértékben fenyegető külső erő. Ezért történhetett meg, hogy a korábbi évtizedekben lezüllesztésre, legyengítésre, deregulációra, privatizációra, képességeinek külső kiszervezésére s a társadalmi-gazdasági élet szinte minden területén visszavonulásra kényszerített állam „visszatért”. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek működtetése és a gazdasági összeomlás elkerülése céljából hozott állami intézkedésekkel a polgár és a gazdasági szereplő, valamint az állami szervek közötti érintkezések száma és kapcsolata erősebb, mint az utóbbi évtizedekben bármikor. A következő évek nagy ideológiai vitáiban ez a helyzet pedig az állami és nemzeti intézmények megerősítéséért küzdő konzervatívok és szuverenisták fontos hivatkozási pontjaként fog szolgálni. Az erős és stabil államok a járványkezelés során jól, a gyenge és instabil államok rosszul vizsgáztak.

Magyarországot erős állapotában érte a válság: mind az állam, mind a gazdaság, mind a családok a múlt évtizedben megerősödtek. Az állam pénzügyi helyzete stabil és rendezett volt, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a gazdasági növekedés mértéke harmincéves csúcson állt, a családok megtakarításai szintén. Világos, hogy ezek a feltételek az előző tíz év sikereinek köszönhetők. De az erős állam és gazdaság megléte még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy ország a válságot sikeresen tudja kezelni, ahhoz nemcsak erőre, hanem döntés- és cselekvőképességre is szükség van. Szerencsére az elmúlt tíz év nemcsak gazdasági, hanem politikai erőt, cselekvőképességet s önbizalmat is adott.

Az eltelt ezer évben mi, magyarok soha nem ijedtünk meg a feltartóztathatatlannak hitt fenyegetésektől, a világ nagyhatalmaitól, a sokszoros túlerőtől. Ha létünk, nemzeti szuverenitásunk, biztonságunk vagy szabadságunk veszélyeztették, még a legnagyobb hatalmasságokkal szemben is felvettük a küzdelmet. Ezen küzdelmek során megtanultuk, hogy szabadságunkat nem mások, hanem csakis mi vívhatjuk ki, és csakis mi védhetjük meg. Nem várhatunk mások döntéseire, nem bízhatunk más országok saját érdekeiktől vezérelt politikusaiban és érdekcsoportjaiban, a magyar polgárok iránt felelősséget nem viselő, szürke bürokraták hamiskás ígéreteiben. A határon túli magyarok milliói az élő mementói annak a tragikus és alapjaiban téves, de a magyar baloldal által máig képviselt feltételezésnek, hogy a magyarság érdekeit a „nagy”, civilizált európai nemzetek döntéshozói vagy valamilyen divatos korszellem univerzális elveinek érvényesülése tudja a legjobban képviselni és érvényesíteni. A történelem kitörölhetetlenül beleégette a magyarok emlékezetébe azt, amit Európában a gazdasági jólét ópiuma alatt mára sok nemzet elfelejtett: a Nyugat nem tévedhetetlen és nem jóhiszemű, a saját sorsunkért pedig mi viseljük a felelősséget, ezért kizárólag miénk a cselekvés, de a mulasztás felelőssége is. Az elmúlt évtizedben a magyar kormány ezzel a testtartással kormányozta hazánkat a gazdasági és szociális szétesés küszöbéről a béke és gyarapodás vizeire, s tette Európa legsikeresebb országává. Saját döntéseket hozva, önállóan cselekedve, újító, magyar megoldásokat alkalmazva. Ha kellett, fél Európával megküzdve a magyarok igazsá­gá­ért, a magyarok szabadságáért.