A Nógrád megyei Horváth Ferenc területcsere révén szerezné vissza a somoskői várat.
Egy momentumos politikus Facebook-posztban vetette fel, hogy meg kellene fontolni egy területcserét Szlovákiával, melynek részeként hazánkhoz kerülne a somoskői vár. A nógrádi politikus az Azonnalinak is elmondta, hogy miként pattant ki a fejéből az ötlet. Azzal érvel, hogy Somoskő település Nógrád megyében, Magyarországon található, a falutól húsz méterre lévő somoskői vár viszont már szlovák területen áll. Északi szomszédunkban a legközelebbi település, Sátorosbánya négy kilométerre van a vártól, a többi környékbeli község pedig legalább tízre, így a vár nem kapcsolódik szervesen semmilyen településhez a szlovák oldalon.
A posztjában leírja, hogy 1999-ig húsz kilométert kellett utazni Somoskőről, ha valaki fel szeretett volna menni a pár lépésre lévő várba, azóta közvetlenül át lehet menni, de néhány évig még ezt követően is útlevél kellett, 2007-től, a schengeni egyezmény hazai életbeléptetésétől látogatható újra szabadon Magyarországról is.
Persze tisztában van azzal, hogy mindkét ország az Unió tagja és „természetesen nem ez a legfontosabb sem Magyarország, sem a Nógrád életében, mégis azt gondolom, hogy ez a vár és Somoskő összetartoznak” – fogalmaz. Úgy véli, évtizedek óta most van először olyan kormánya Szlovákiának, ahol „észérvek alapján és kölcsönösen előnyös hatások mentén felvethetőnek tartom a vár néhány hektáros területének – az utóbbi években más esetekben már alkalmazott – területcsere alapú kérését – írja.
A portálnak azt nyilatkozta, hiszi, hogy „két fejlett, jószándékú európai ország a 21. században példamutató tárgyalások útján helyre tud tenni egy 1924 óta fennálló, nyilvánvalóan irracionális helyzetet”. Kijelentette továbbá, hogy akár Somoskő közvetlen közelében is végrehajtható a területcsere, de nem szeretne szerepet téveszteni.
Fotó: A somoskői vár látszik a reggeli köd felett Salgótarján közeléből fotózva 2020. november 24-én. MTI/Komka Péter
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Bayer Zsolt és Ambrózy Áron podcastjában egy állítólagos kémtörténet kapcsán bírálták a balliberális sajtót.
A számok bizony nem hazudnak.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Bárkányi Bence bár tagadja, hogy bármi köze lett volna a párthoz, fotó bizonyítja, hogy már a kisteleki Mi Hazánk-szervezet alapításakor jelen volt.
Az ellenzék szerint az Ukrajnának biztosított vészhelyzeti villamosenergia-ellátás leállítása Oroszország érdekeit szolgálja.
„A gázcsap elzárása konkrét uniós jogszabályokat sért” – mondta az ukrajnai energiahatékonysági városok szövetségének igazgatója.
Barabássy Miklós mérnökkel beszélgettünk úttörő tanulmányáról és következtetéseiről.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
