Miért nem ment el sok pedagógus oltakozni?

A napokban több forrásunktól úgy értesültünk, vannak az országban oltópontok, ahová a regisztrált pedagógusok jelentős része – 15-17 százaléka –

Mivel ezeken az oltópontokon naponta 400-500 személy is beoltottak volna, így az abszolút szám is viszonylag magas volt, 60 és 80 fő között változott (pontos számokat forrásaink névtelensége védelmében nem írunk, hiszen innen beazonosíthatóak lennének az érintett oltópontok).

Hogy megtudjuk, mennyire általános ez a helyzet, az országos arányok kapcsán délelőtt megkerestük a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának, György Istvánt, aki egyben az országos oltási munkacsoport vezetője – azonban időközben Müller Cecília az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján kérdés nélkül elmondta, hogy "nyolcvan százalékos volt a megjelenési arány". Azaz húsz százalék nem jelent meg az oltópontokon a megadott időben.

A helyzet kapcsán megkerestük mind a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), mind a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) – mindkét szervezet általános álláspontja ismert, jellemzően a kormánnyal szemben élesen kritikus hangon nyilatkoznak, most sem tettek másként.

„A COVID miatt nem tudtak elmenni”

Mindkét szervezet leszögezte:

tehát, mint Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke fogalmaz, a 75 százalék (ennyi pedagógus regisztrált oltásra) szerinte „egyáltalán nem egy rossz szám” a teljes társadalomhoz képest. Ő kérdésünkre azt mondta, szerinte az említett húsz százaléknyi pedagógus többsége azért maradhatott ki, mert (vélelmezése és néhány helyről kapott jelzései szerint) egyszerűen koronavírusosak voltak. Az általános iskolai és óvodai ügyeletben is megfertőződhettek kollégák, akik így nem mentek el az oltópontra, s a regisztráltak között is vannak, akik március 24-e előtt regisztráltak, s azóta kapták el a betegséget, így ki kell várniuk a három hónapot, ameddig nem olthatóak.

Ez azonban nem lehet így: aki három hónapon belül igazolt fertőzött volt, arról az igazgatójának, aki regisztrálja oltásra, tudomása van, ahogy arról is, hogy ha így áll a helyzet, akkor a pedagógus nem regisztrálható, oltás nélkül is védi az, hogy nemrég átesett a betegségen. Így logikusan nem kerül be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) rendszerébe, tehát a névsorra se, azaz nem kap időpontot sem, annak hiányában tehát nem várják az oltóponton. Akik pedig a regisztrációjuk után kapták el a COVID-ot (ilyenről mi is tudunk egy esetben), biztosan nem teszik ki a pedagógusok jelentős százalékát, pláne nem az ötödét, hiszen a legszükségesebb ügyeleti nyitva tartáson kívül zárva voltak az óvodák, iskolák.

Sehogy sem jön ki a matek

A PDSZ országos választmányi elnöke, Komjáthy Anna szerint viszont az lehetett a probléma, hogy sok pedagógus a számukra exkluzíve elrendelt, soron kívüli oltakozást megelőzően kapott vakcinát. Ők voltak azok, akik nem mentek el és itt a hiányzó húsz százalék. Azonban ez sem valószínű, mert minden oltási információ a központi NNK-féle rendszerbe fut be, amely jelezné, ha az illető már oltott lenne. Adminisztrációs hiba, mint minden rendszer esetében, itt is fennállhat, de hogy ez, akár az említett néhány, azóta regisztrált fertőzött pedagógussal összeadva húsz százalékot, azaz több tízezres tömeget tenne ki, gyakorlatilag kizárt.

Komjáthy egy másik magyarázata szerint a logisztika is probléma lehetett, szerinte ilyen esetek inkább vidéken fordulhattak elő, ahol nehezebben megközelíthető volt az oltópont – 400 oltóponton zajlottak az oltások, biztosan akadt közöttük nehezen megközelíthető, de ez sem tűnik perdöntőnek annak kapcsán, hogy öt regisztrált pedagógusból egy nem ment el a megadott időpontra. Komjáthy élesen hozzáteszi: van még mindig olyan pedagógus, akiről tud, és annak ellenére, hogy regisztrált, nem hívták be. (Egyébként mindkét szervezet tőlünk értesült egyáltalán arról, hogy az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján elhangzott, a kimaradtaknak lesz pótidőpont, amikor felvehetik a vakcinát.) Egyes esetekben ez sem elképzelhetetlen.

Annak egyébként mindkét szervezet illetékese örült, hogy végül Pfizert kaptak a pedagógusok. Gosztonyiék az oltási kampány kapcsán közleményben jelezték hálájukat az egészségügyi dolgozók felé, Komjáthy viszont még – amellett, hogy megjegyezte, ők január óta kérik az oltást –

(„feltételezem, hogy ez talán a jóindulaton is múlott, vagy ebből volt a legtöbb”), ami némileg árnyaltabb kommunikáció, mint a néhány héttel korábbi „vágóhídra” vagy „az EMMI névre hallgató szörnyszülöttre” vonatkozó közleményük, vagy az iskolák kinyitása elleni levélírós akciójuk volt.

A problémát azonban az okozza, hogy a Pfizer nem az a fajta vakcina, amit, ha nem jelentkezik érte az oltandó személy, egyszerűen visszatesznek a frigóba: mínusz hetven fokon kell tárolni, bizonyos idő kell, amíg oltásra kész állapotba kerül, és utána nem visszafagyasztható. Magyarán, ha valaki nem jelez időben, hogy nem tud elmenni oltakozni, és Pfizerrel oltanák, akkor azt a dózist jobb esetben sikerül beadni a protokoll alapján a kimaradt egészségügyi dolgozóknak (információink szerint, szerencsére általában ez volt a helyzet). Rosszabb esetben viszont mehet a kukába az egyébként legkeresettebb vakcina – miközben több mint egy millió regisztrált ember várakozik még a sorára, hogy végre beoltsák.

Apró vargabetű: ennek kapcsán Komjáthy keresetlen szavakkal közölte, nem örülne neki, „ha most az lenne a következő húzás, hogy a pedagógusok annyira linkek, hogy miattuk ment a kukába a Pfizer” – ez egyébként tényszerűen nem lenne így állítható: hiszen egyrészt információink szerint az oltópontokon sikerült „gazdát találni” a vakcinák zömének. Másrészt mi nem írhatunk általában „a” pedagógusokról, hiszen alig ezres nagyságrendre vonatkoznak a mi közvetlen információink, ahogy a PDSZ sem, hiszen hasonló nagyságrendű a taglétszámuk a 146 ezer pedagógusból.

Ezzel szemben Gosztonyi, köszönve a felvetést, azt mondta, hogy a pótidőpont tekintetében mindenképpen kérik tagságukat, hogy valamilyen formában jelezzék az oltópontnak, ha nem tudnak menni oltakozni.

Bizalmatlanság a keleti vakcinákkal szemben

Arra is rákérdeztünk, mit kommunikált a két szervezet tagsága felé a többi vakcinatípusról. Gosztonyi a keleti vakcinák és különösen a kínai kapcsán mért bizalmatlanság kapcsán kizárólag a kormányt okolta, mondván, rendelettel lett elfogadtatva a vakcinatípus, annak alapján, hogy bizonyos számú országban bizonyos számú embert beoltottak vele gond nélkül – a baloldali pártok, így különösen a DK ezzel kapcsolatos erőteljes keletiioltás-szkeptikus kommunikációja nem került elő indokként a bizalmatlanságra.

Egyébként Gosztonyi maga is azt mondta, hogy az „európai hatóságok által ellenőrzött” vakcinákban hisznek, bár valamivel árnyaltabb álláspontot vett fel a DK-énál, a Szputnyik kapcsán például egészen megengedő volt („azt legalább az OGYI bevizsgálta”).

a gyártótól bekért dokumentácókkal, mint az inkriminált Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szokta, továbbá az NNK minden egyes Szputnyik és Sinopharm gyártási tételt külön ellenőriz.

Ugyancsak a keleti vakcinák kapcsán fogalmazta meg a pedagógusok felmérésük szerinti ellenérzését Komjáthy, aláhúzva „a Pfizerrel kapcsolatban még nem merült fel semmiféle ilyen kétség, hogy nem lenne elég hatékony, vagy esetleg a mellékhatásával probléma van” (sajnos teljes mértékben ez sem biztos, hogy igaz: izraeli kutatók úgy találták, hogy a Pfizer vakcina kevésbé hatékony a dél-afrikai mutánssal szemben). Míg hozzátette, vannak olyan információi több pedagógusról, „akik a kínai oltás felvétele után néhány héttel kórházba kerültek és nem volt kimutatható a szervezetükben ellenanyag”. Azt azért hozzátette, nem szakértője a kérdésnek, és biztos egyénenként változik, „kinek mennyire hat milyen vakcina”.

Valóban, a napokban végigsöpört a médián a hír, miszerint a kínai oltás nem hatékony – utóbb kiderült, hogy nem a Sinopharm, hanem a hazánkban nem használt SinoVac az érintett, és még ennek kapcsán se erről beszélt az illetékes kínai járványügyi vezető.

A Müller Cecília által említett pótidőpontról egyelőre nincs bővebb információ.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt