A kormánybiztos szerint a bürokratikus szabályoktól megszabadulva, a piacra nyitottabban működhetnek az egyetemek.
A felsőoktatási modellváltás arra teremt lehetőséget, hogy a bürokratikus szabályoktól megszabadulva, a gazdaságra és a piacra is jóval nyitottabban tudjanak az egyetemek működni, és mindenkit érdekeltté tegyenek abban, hogy valóban versenyképesek legyenek az intézmények – nyilatkozta Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásáért felelős kormánybiztos a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban.
Itt lesz a lehetőség a kitörésre a szigetszerűségből
Stumpf István hozzátette: a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy egyetlen magyarországi egyetem sem tud bekerülni az első ötszáz közé a világon. Hiába vannak ugyanis nagyon jó, világszínvonalú intézmények hazánkban, ahol adott esetben Nobel-díjra esélyes kutatások is folynak, ha ezek valójában szigetszerűen működnek. A gazdasággal szorosabb kapcsolatot tartó modell talán alkalmas lehet arra, hogy az egyetemek végre ki tudjanak törni ebből az állapotból – mondta. A kormánybiztos kiemelte: alapvető feltétele a versenyképességnek, hogy minőségi tudástermelő intézményeink legyenek. Egy olyan kis ország, mint Magyarország, rendkívül kiszolgáltatott a világgazdaság működésének, nagyon kevés saját erőforrással rendelkezik, ám az ész, a tudás talán az egyik legfontosabb tőkénk lehet. Ugyanilyen fontos a jó minőségű föld és víz megtartása.
A kormányzati szándékokból kiolvasható, hogy a kormány e három pillérnek szán kulcsszerepet az ország versenyképességének növelésében – mutatott rá. Stumpf István elmondta, a kormány nagymértékben akarja növelni az egyetemi oktatás ráfordításait. Ezt mutatja az az 1500 milliárd forintos csomag, amelyet a Helyreállítási Alapból az egyetemekhez terel különböző jogcímeken.
Innovációs parkok és laboratóriumok
Az új felsőoktatási működési struktúra és finanszírozás kialakítására 955 milliárd forint, a felsőoktatási képzési struktúraváltás és a felnőttképzési rendszer megújítására 172 milliárd forint, míg a tudományos és innovációs parkok és a nemzeti laboratóriumok létrehozására és komplex fejlesztésére 382 milliárd forint a tervezett forrás mértéke – közölte. Stumpf István úgy fogalmazott: „a magyarországi felsőoktatást ki kell szabadítani azokból a béklyókból, amelyek az elmúlt időszakban akadályozták. Ne feledjük, hogy a nagy intézmények, különösen vidéken, a nemzeti identitásnak is fontos tartópillérei, emellett egyben a legnagyobb foglalkoztatók is.”
(MTI)
Fotó: Mandiner
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
A tények makacs dolgok.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
Négy éve nem látott szintre csökkent a maginfláció szintje, ami idővel az inflációs mutatón is látszódni fog. Az államháztartás hiánya is elmarad a baloldali szakemberek által jósoltaktól, ez derült ki az MBH Bank elemzőinek a magyar gazdaságra vonatkozó friss előrejelzéséből. A forintban rejlő erő nagyot segít a helyzeten.
Cserébe az ukránok listáztak, az OTP is rajta van.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
