Az EU-ból tényleg Szovjetuniót csinálnak

2020. december 1. 10:50

Varga Judit
kurier.plus
Az úgynevezett jogállamisági kérdések feszegetése egy jól felépített politikai fegyver, ami bármikor bármilyen országgal szemben bevethető. Interjú.

Ha ez megvalósul, akkor az EU-ból Szovjetuniót csinálnak – mondta novemberben az EP törvényjavaslatáról Magyarország miniszterelnöke. Az Unió zsarnokságáról beszélt nekünk nemrég Deutsch Tamás is, aki arról értekezett, hogy ez válthatja fel a kommunista zsarnokságot. Ön is tart attól, hogy az Unió egyfajta második Szovjetunió felé halad?

Tisztázzuk először is, hogy miről van szó pontosan. Európa vezetői leültek egy asztalhoz, és egy hosszú, indulatoktól sem mentes tanácskozáson megállapodtak egymással. Ezt a megállapodást november 5-én Brüsszelben felrúgták – tudva azt, hogy ez szószegést jelent, és hogy mi lesz ennek a következménye.

A mi kártyáink mindvégig az asztalon voltak, ugyanazt mondjuk most is, amit nyáron. Az Országgyűlés kijelölte azokat a kereteket, melyek mellett Magyarország számára elfogadható az uniós költségvetés és a járvány miatti hitelfelvétel, mi ezeket eddig betartottuk. Ha a jogszabályt, amely az uniós források kifizetését a jogállamisághoz kötné, valóban elfogadják kétharmados többséggel (miközben az ilyen horderejű ügyeket egyhangúlag kell megszavazni, és erre kezet is rázott mind a 27 tagállam vezetője a nyár folyamán), az a jövőben politikai zsarolóeszközként szolgálhat. Az EU-ból tényleg Szovjetuniót csinálunk akkor, ha az uralkodó ideológia be nem tartása miatt szabnak ki büntetéseket. Ez a kommunizmus idején volt szokás, és a lengyel emberek is sokat harcoltak azért, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. Ráadásul egy ideológiai alapú büntetés szembemegy az európai értékekkel és a szerződésekkel is.

A jogállamiságnak nincs általánosan elfogadott definíciója, amely bármiféle eljárás alapjául szolgálhatna, már csak azért sem, mivel az EU tagállamainak Alaptörvény felépítése tagállamonként változik. Az jogilag nem értelmezhető, sőt, szintén a szovjet időket idézi, hogy »általános hiányosságokat tapasztalnak«, és hogy ez »kockázatot rejt magában«, ahogy egyes nyugat-európai országok fogalmaztak az ősz elején. Hiányzik az egyértelmű kritériumrendszer, mely a Bizottság számára szubjektív értékelésekre adhat alapot – mint ahogy azt a Bizottság szeptemberben napvilágot látott jogállamisági jelentése esetében is tapasztaltuk.

Több interjúban Ön is beszélt a Magyarországra és Lengyelországra irányuló uniós zsarolási kísérletről. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország kormányainak legutóbbi lépései nem jelentenek még formális vétót, hiszen az Állandó Képviselők Bizottságán zajlottak. Ön hisz abban, hogy az uniós vezetőket végül meggyőzi a vétó fenyegetése, és az utolsó pillanatban sikerül valamilyen kompromisszumot kidolgozni és elfogadni a 2021-2027-es költségvetést?

Hiszünk abban, hogy azokat a problémákat, amelyeket emberek okoznak, őszinte párbeszéddel mindig fel lehet oldani. Magyarország támogatja az uniós költségvetés pénzügyi védelmének megerősítését, ám a valódi költségvetési feltételről szóló tárgyalásoknak az Európai Tanács júliusi megegyezésén kell alapulniuk. Egy ilyen egyezségről vita nélkül már holnap meg lehetne állapodni, amivel minél előbb segítséget nyújthatnánk a leginkább rászoruló országoknak.

Könnyű Magyarországra és Lengyelországra mutogatni, akár mindenféle komoly ok nélkül is, de ezt sajnos megszoktuk az elmúlt években. Azonban nem mi akadályozzuk az EU működését a költségvetés és a Következő Nemzedék EU csomag esetében, hanem azok, akik hátsó szobákban egyeztetve politikai érdekeik és ideológiai szándékaik alapján felrúgták az eredeti megállapodást. Ezért a felelősség őket terheli. Nekik kell a déli államok szemébe nézni és azt mondani, hogy az ideológiai harcok fontosabbak, mint a segítségnyújtás.

Ha igaz az, hogy mindenki szeretne segítséget nyújtani a bajban levő országoknak, akkor meg fogunk tudni állapodni. Ha ez sem igaz, akkor hosszú tél előtt állunk.

Budapest és Varsó azonban gyakorlatilag egyedül maradt a játéktéren. Nem lett volna könnyebb lemondani az ellenállásról, befogadni egy kisebb csoport menekültet és a lehető leghamarabb megkapni az uniós segélycsomagot az egész vita nélkül?

Lengyelország és Magyarország is stabil gazdasági lábakon áll, amiért keményen megdolgoztunk. Segélycsomagra nem nekünk van szükségünk, mert mi a piacról is kedvező feltételekkel tudunk hitelt felvenni, ha éppen arra van szüksége a gazdaságnak.

Természetesen mindig van könnyebbik út. Sokkal egyszerűbb úgy politizálni, hogy közben nem támadnak megállás nélkül a globális liberális médiában, ha nem készítenek velünk szemben tanulmányokat, listákat és besorolásokat függetlennek mondott, ki tudja, honnan finanszírozott civil szervezetek.

Azonban a magyar és a lengyel emberek is sokszor elmondták már a véleményüket az illegális migráció, a multikulturalizmus és a nyílt társadalom kérdésében. Mi magunk szeretnénk eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni, és nem szeretnénk, ha egy központi mechanizmus döntené el, hogy kiket telepítenek be országainkba. Mi szeretnénk megvédeni a kultúránkat, a hagyományainkat, a szokásainkat és a hitünket, amellett, hogy szívesen segítünk a menekülő és bajba jutott embereken is a saját jogszabályaink adta lehetőségeken belül. Sőt, Magyarország a Hungary Helps Programon keresztül számos olyan országban segíti az emberek életét, ahonnan egyébként tömegesen vándorolnak el.

Az úgynevezett jogállamisági kérdések feszegetése egy jól felépített politikai fegyver, ami bármikor bármilyen országgal szemben bevethető. A média sokszínűségéről, a különböző jogintézmények hatékonyságáról vagy szabadságfokáról bármikor bárkivel el lehet vitatkozni. Ha ezek a viták a globális liberális média és az átláthatatlan utakon keresztül finanszírozott, nem kormányzati szervezetek által felnagyítva történnek, akkor valóban gondolhatja úgy egy átlagos médiafogyasztó, hogy nem a terrorizmus, az illegális migráció vagy a gazdaság talpra állítása a valódi probléma, hanem az, hogy mennyire sokszínű a magyar vagy a lengyel média.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem véletlen, hogy nálunk azok Brüsszel legodaadóbb hívei, akik - vagy akiknek a szülei, nagyszülei - régebben Moszkva legodaadóbb hívei voltak.

LIBE=Gdeepstapo/Soros/Rothschild&Co.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés