Honnan tört fel a „zöld ár”?

2020. november 16. 10:54

Pelle János
Neokohn
A Clio intézet gondozásában megjelent írásból kiderül, hogy a nyilas és nemzetiszocialista áramlatoknak Cegléden és térségében komoly előzményei voltak.

„Szálasi Ferenc peréről írva használta ezt a kifejezést Frank László népügyész, aki a halálra ítélt és kivégzett »nemzetvezető« tárgyalásán a vádat képviselte. Zöld ár című, a hetvenes évek közepén megjelent könyve azonban csak a háborús főbűnösről és a tragikus 1944-es esztendő eseményeiről szól. Nem sokat ír a nyilas mozgalomról, mely 1935-tól kezdve különböző elnevezésű szélsőjobboldali, radikális és antiszemita pártok (Nemzeti Akarat Pártja, Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom) társadalmi bázisát alkotta.

Nyilvánvaló, hogy az egykori vezérkari őrnagy pályafutásából, továbbá több megjelent könyvben kifejtett zavaros nézeteiből, kéziratos hagyatékából, pereinek dokumentumaiból és a népbíróság előtt tett vallomásából nem lehet megérteni mozgalmának dinamizmusát, azt a hatást, melyet eszméi korabeli követőire gyakoroltak. Ezért ellentmondásos és hiányos Karsai László »politikai életrajza« is Szálasiról, aki inkább mozgalma szimbolikus alakja, mint valódi vezére volt. Rögeszmésen beszélt és írt, és nem volt a megválasztásáért küzdő politikus. 1944. október 15-éig, amikor megpuccsolta a fegyverszünetet kérő Horthyt, közelébe sem került a hatalomnak, addig még parlamenti képviselő sem volt.

Amikor a szovjet hadsereg már átkelt a Tiszán, és közeledett Budapesthez, őt pedig a németek, végső szorultságukban hatalomra segítették, a katonai helyzet alakulása miatt már esélye sem volt őrült, a valóságtól teljesen elszakadt teóriáinak megvalósítására. Könnyű célpontot jelentett 1945 után, de már a harmincas évek végén is azoknak, akik gúnyolódtak rajta. A Ludas Matyi 1946 februárjában karikatúrát közölt perének népbírósági tárgyalásáról. Szálasi épp a cirkuszi porondra lép, fekete egyenruhában és bohócsapkában. Mellette a beszédeiből ismert fordulatok képi ábrázolásai: egy dunsztosüvegben vér, »Vér- és rögvalóság«. A feje, mint gyertya ég, »Egyetlen vezérlő koponya« felirattal, látható továbbá a »talajgyökér« és az egyértelmű célzás a várható ítéletre: »Csak a kötél kitartson«.

A zavart elméjű »nemzetvezető« jóval kevésbé érdekes, mint mozgalmának és pártjának működése, táborának társadalmi összetétele. Ez derül ki Végső István hosszabb tanulmányából, melynek címe »Kossuth városa a szélsőjobboldal markában – A nyilaskeresztes mozgalom Cegléden (1938-1944)«. A történész alapos »mélyfúrása« messzemenően indokolt, ugyanúgy mint Paksy Zoltáné, aki a nyilasok Zala megyei táborát vizsgálta. Érdemes itt felhívni a figyelmet Szálasi sajtófőnökének, Fiala Ferencnek a nyilatkozatára: »A nyilaskeresztes mozgalom itt született, a Duna-Tisza közén. A magyar bűnök, hibák, vétkek és vágyakozások hívták életre.«

A Clio intézet gondozásában megjelent írásból kiderül, hogy a nyilas és nemzetiszocialista áramlatoknak Cegléden és térségében komoly előzményei voltak. 1878 és 1887 között itt volt képviselő Verhovay Gyula, előbb a Függetlenségi Párt, majd az Istóczy Győző féle Országos Antiszemita Párt színeiben. Antiszemita, a tiszaeszlári vérvádat terjesztő nézetei visszhangra találtak a helyi társadalomban, és a zsidóellenesség nem volt idegen az errefelé megszerveződő agrárszocialista mozgalomtól sem.

1919-től kezdve a ceglédiek határozottan ellenségessé váltak a kis számú, de fontos gazdasági és értelmiségi pozíciókat betöltő zsidókkal szemben. Az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) tagjai, akik a »judeobolsevizmus« ellen harcoltak, sorozatosan inzultálták őket, dr. Sárkány István polgármester pedig a helyi pártok képviselőivel együtt nyíltan »fajvédő« alapra helyezkedett.

Alapvető kérdés, hogy a helyi politikusok gerjesztették-e a zsidógyűlöletet a Kossuth Lajos beszédéről elhíresült város lakóiban, vagy ők csak »kiszolgálták« a néphangulatot, és tőkét kovácsoltak belőle?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kedves János!

Amiről írsz, az a sötét múlt, de ma is szembesülünk az antiszemitizmussal. Jászi Oszkár 1917-ben a Huszadik Század lapjain indított el egy vitát a zsidókérdésről. Három kérdést tett fel, van-e, oka és a megoldás.

Hogyan látod, nem lenne ma is helye egy hasonló kezdeményezésnek? Ismerve az akkori fogadtatás körülményeit, amiről a kitűnő Litván György részletesen is írt. Tudom, hogy volt már egy ilyen, de nem kellene ismét nekifutni?

Kedves Pelle János:
A zöld ár Galilei Kör fedőnévvel takarva, innen tört fel, ne keresse, és ne fantáziáljon:
"Az én célom az, hogy az Önök szívéből az olyan kicsinyes fogalmakat, mint a haza, nemzet kiirtsam. ”
– Pikler Gyula a jogbölcselet rendes tanárának előadása 1901-ben[20]"

És innen tört fel a zöld ár:
Tisza István gróf, az egyetlen miniszter, aki a világháborút ellenezte. Négy merényletet követtek el ellene, amiből egyet a Galilei kör tagja követett el.
Hogyan akarta Szabó Ervin meggyilkolni Tisza Istvánt?
Duczyńska Ilona, aki 1917-ben jelentkezett, hogy lelövi Tisza Istvánt[38]

A tiszaeszlári vérvádat, inkább hagyjuk, oké, János.
Nincs abban semmi titkolnivaló, egyes zsidó közösségekre ez jellemző lehetett, a középkorból számtalan feljegyzett eset található.
És ez abszolúte nem antiszemitizmus.
Ez hasonló, mint az elégetéses inkvizíció, vagy boszorkányperek a keresztényeknél.
Döbbenet, hogy 1144-ig szó nem esik, legalábbis írásos szó nem, róla.
Akkor pedig Norwich mellett történik valami, amit viszont már feljegyeztek, nem is egy helyen:

"Pályázati kor": 3. fejezet - Gutenberg-ewww.gutenberg-e.org ›maw03 · Oldal lefordítása
Gyermekkor, anyaság és zsidó fenyegetés létrehozása. 1. 1144-ben egy gyermek holttestét brutálisan meggyilkolták egy erdőben, nem messze Norwichtól ,
És innen kezdve folyamatosak a történetek, amelyeket egyszerű emberek - ÉRDEK NÉLKÜL - hitelesítettek.

Már csak az a kérdés, miért nem látható sehol Munkácsynak ez a képe?
Talán, mert nem érdekelne senkit, Győzike haja pl. sokkal fontosabb, vagy Berki tökvasalása.

Hát igen. Biztos az eladósítás, az uzsorázás, a váltó, a szeszfőzési jog, az adóbehajtás szakágak szerepe is fennforgott.

dEHOGY KELTITEK, A világ jobbítása magasztos eszméje, amely magán a NAGY TALMUDOTOKON alapul, hogyan lehetne zsidógyűlölet-keltás?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés