Támogatás vagy gyarmatosító logika? – magyarságpolitikáról vitázott Gajdics Ottó és Gulyás Márton

2020. október 1. 20:37
A jobboldali újságíró és a baloldali aktivista egyaránt jó ügynek tartja a székely petíció kérdését, a felek azonban semmi másban nem értettek egyet az Írdalá.hu által szervezett vitán. Tudósításunk!

Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács még tavaly kezdeményezett aláírásgyűjtést azért, hogy az Európai Unió kezelje kiemelten a nemzeti kisebbségi régiókat, így segítve az elszakított területeken élő magyarság identitásának megőrzését is. (A témáról tavasszal Vincze Lóránt EP-képviselőt is faggattuk.) Bár a kezdeményezést május 7-ig lehetett aláírni, a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió meghosszabbította a folyamatot. Ahhoz, hogy az Unió érdemben is foglalkozzon a javaslattal, hét tagállamból legalább egymillió aláírást kell gyűjteni. 

Ugyan az egymillió aláírás megvan, de kevesebb mint hét országból. Az Írdalá.hu csapata igyekszik a közbeszéd homlokterében tartani a kérdést: rendszeresen szerveznek beszélgetéseket az uniós kisebbségek helyzetéről. Ráadásul ősszel újraindult a kampány is – nemrég éppen Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója beszélt az aláírás fontosságáról, amelynek célja immár a kétmillió aláírás összegyűjtése.

Legutóbb Jeszenszky Zsolt és Fodor Gábor beszélgetett a kérdés tágabb hátteréről, csütörtök délután pedig Gulyás Márton és Gajdics Ottó ült egy asztalhoz. A beszélgetést Nagy József, a 24.hu újságírója moderálta, aki lendületesen kezdte a beszélgetést, mondván, hogy haza akar érni az este nyolc órakor kezdődő Standard Liege-Mol Fehérvár meccsre. Érdekes, hogy a három résztvevő közül a legfiatalabb, Gulyás Márton viselt maszkot, aki ezt Gajdics Ottó „veszélyeztetettségével” is indokolta. „Még csak ötvenhét vagyok” – reagált nevetve a jobboldali újságíró.

Közelebb hozhatja az aláírásgyűjtés a két oldalt?

Bár a moderátor a hazafiság kérdésére igyekezett fókuszálni, a beszélgetés elején nem lehetett kikerülni azt a témát, hogy miért is ült le egymással vitatkozni a két szereplő, akik minden kérdésben homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak el. Gajdics Ottó elmondta, azért vállalta  felkérést, mert Gulyás Márton – amellett, hogy aláírta a kezdeményezést – kifejezetten őt akarta vitapartnernek. „Továbbá az ügy nagyon fontos, és

az Európai Unió szégyenének tartom, hogy egy ilyen kezdeményezés kell, hogy a kérdéssel egyáltalán foglalkozzunk”

tette hozzá a Szabad Föld főszerkesztője.

Gulyás Márton is jó ügynek tartja az aláírásgyűjtést, valamint jó döntésnek azt, hogy a kormányzat tudatosan távol tartja magát a témától. „Gajdics Ottó ahhoz a korosztályhoz tartozik a jobboldali közéleti szereplők közül, akiknél még nem merül fel az ellenfél delegitimálása, sajnos az én korosztályomba sorolható kormánypárti megmondóemberekkel már nem lehet vitatkozni” – indokolta Gulyás azt, hogy miért választotta a jobboldali publicistára esett a választása. A székelyek petíciójával kapcsolatban úgy fogalmazott:

az EU-nak tényleg komoly hiányossága, hogy alapvetően „gazdasági projektként” jött létre, hiányzik belőle a kulturális elem.

Van esély a két oldal – a moderátor megfogalmazásában a Fidesz és a többiek – közeledésének az aláírásgyűjtés november 7-i lezárulását követően? – hangzott a következő felvetés. Gajdics Ottó szerint a közeledés egy nagyon hosszú folyamat lesz, amit ő már nem is biztos, hogy megél. Elmondta: a vád, hogy a jobboldal kirekeszti a baloldaliakat a nemzetből, nem állja meg a helyét, mert számos esetben a baloldaliak nem vállalják fel identitásukat – ilyen az, amikor nem tűzik ki a kokárdát.

A diplomácia és a „gyarmatosító logika”

Gulyás Márton emlékeztetett: ő sok esetben próbált gesztust gyakorolni, például amikor interjút készített Trianon századik évfordulója kapcsán Bayer Zsolttal. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bayernek szerepe van a közbeszéd légkörének elmérgesítésében. Gulyás úgy látja, az Orbán-kormány tíz éve tartó regnálása sem hozott minőségi változást a határon túli magyarok életében. Szerinte az elszakított területek magyarsága között is megjelent a kulturális megosztottság és a toxikus légkör, amit a magyar kormány exportált oda.

Egyetlen szóval sem értek egyet

– reagált Gajdics, aki szerint soha nem volt ilyen jó magyarnak lenni Szerbiában, ahol olyan légkört sikerült teremteni, hogy a vajdasági magyarok már nem akarnak elmenni szülőföldjükről. Gajdics szerint hülyeség exportálásról beszélni, hiszen bizonyos feszítő kérdések ugyanúgy léteznek a külhoniak körében is, mint itthon. Gulyás fenntartotta véleményét, miszerint egy „gyarmatosító logika” alapján eltartotti-kitartotti viszony alakult ki a kormány és a határon túli magyar közösségek között. Kritizálta a magyar külügy – Szijjártó Péter miniszterségével fémjelzett – keményebb hozzáállását is, mert szerinte

a diplomáciai keménykedést az „ottaniak szívják meg”,

ez „csorbítja a szórványmagyarság esélyeit”. Gajdics szerint azonban a „barátkozás” a környező országok kormányaival pont ebben a tíz évben kezdődött el. Hozzátette: meg kell találni az egyensúlyt, hogy egy esetleges diplomáciai csatározás ne ártson a határon túli magyarságnak.

Nagy József utolsó felvetése az volt, hogy vajon milyen haszna lehet az aláírásgyűjtésnek, a két oldal között megindult párbeszéden túl. Ha sikerül megismertetni a külvilággal a székelyek helyzetét, már nyert ügyünk van – mondta Gajdics, aki azonban hozzátette, hogy gyalázatnak tartaná, ha az európai intézmények nem foglalkoznának a kérdéssel, vagy egy-két beszélgetés után lesöpörnék azt az asztalról.

Gulyás Márton szerint baj, ha egy ilyen téma kell ahhoz, hogy a két oldal szóba álljon egymással. Szerinte több ilyen vita kellene, csak a közéleti szereplők többsége lusta, és nem veszi a fáradtságot ahhoz, hogy leüljön és megbeszélje vitapartnerével az „antagonisztikusnak látszó ellentéteket”.

Tegyünk érte, hogy legyen több ilyen vita

– mondta.

A beszélgetésről készült videó hétfőn kerül fel az Írdalá.hu Facebook-oldalára, de lapunk hasábjain is elérhető lesz.

Nyitókép: Szilléry Éva

 

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Eddig kidomborodott a kormánypártiak jelentős fölénye tudásban, felkészültségben.......

Te meg úgy csinálsz, mintha nem tudnád, hogy milyenek voltak a nyolcvanas évek. Nagy viták voltak arról, hogy ki legyen Kisz tag és abban az iskolában ahol gárda volt, ott gárda tag is. Az osztály jobb tanulói lettek kijelölve, te szarházi! Senki sem vetkomolyan.

Pontosan. Nem is vette komolyan senki a KISZ-t sem, meg a Gárdát sem. Maga a titkár sem. Legalábbis akit én ismertem. Bár én soha nem voltam KISZ tag, az én iskolámban nem volt jelen és elég volt bemondanom, hogy hol érettségiztem ahhoz, hogy ne is akarjanak beszervezni. Diliházban meg te voltál, azért vagy balliberális, mert csak a gazemberek és az elmebetegek azok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés