A hálózati nyelv és a művészet – a Hajónapló interjúja Barabási Albert Lászlóval

2020. szeptember 30. 14:11
A hálózati gondolkodásnak igenis helye és fontos szerepe van a művészetben – mondja a hálózatkutató.

Barabási Albert László hálózatkutató, fizikus. Egykoron szobrásznak készült, ám pályafutása inkább a tudomány irányába fejlődött. A művészetek iránti rajongása továbbra is töretlen, sőt talán mostanra teljesedett ki igazán. Ötvözve a tudományt és a művészetet, új dimenziót feszeget a társadalom számára. Összefogva a Ludwig Múzeummal a BarabásiLab most októberben nyíló kiállításával kísérletet tesz rá, hogy bebizonyítsa a hálózati gondolkodásnak igenis helye és fontos szerepe van a művészetben.

Az elmúlt 20 évben a munkásságomnak a hálózatkutatás és a tudományos írások voltak a látható részei. Ami talán nem volt látható – és ezért nagy öröm számomra, hogy a Ludwig Múzeumban most látható lesz –, hogy mi nagyon tudatosan fejlesztettük a hálózatok vizuális szókészletét. Részben tettük ezt azért, mert a kutatás szempontjából látnunk kellett, hogy néznek ki ezek a hálózatok, részben pedig azért mert én nagyon vizuális gondolkodó vagyok, tehát én akkor értek valamit, ha látom. Egykoron képzőművész szerettem volna lenni és volt egy természetes vonzódásom aziránt, hogy a vizuális kép éppen annyira fontos, mint az írott szó, valamint a képlet, ami a tudomány mögött áll” – mondta a hálózatkutató.

A kiállítás nagyrészt az ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia (adatszobrok, MI, AR, VR, rajzoló robot) felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.

2000-ben mikor az első vizualizációt csináltuk, már megfogalmaztam a labor tagjainak, hogy ezek a képek két szinten kell működjenek. Egyrészt mint egy ábra egy tudományos cikkben, másrészt úgy is, hogy kivesszük a tudományos cikkből és minden szöveg, minden háttér nélkül csak szép, érdekes, tartalommal bíró. A fehérjehálón keresztül (ami szintén ott lesz a múzeumban is) értettem meg a szükségességét a vizualizációnak. Ez a kép rengeteg újságnak a címlapjára felkerült, mai napig használják a sejtháló vizuális reprezentációjaként” – mutatott rá a Barabási Albert László. 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában