175 éve, 1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Ha volt a legújabb kori magyar művészetnek aranykora, akkor a szecesszió – benne Lechner Ödön építőművészeti tevékenysége – az utókor megszépítő emlékezetétől függetlenül valóban az volt. Ráadásul a mester jellemzően orkánerejű ellenszélben hozta létre életművét. Pozsonytól Pesten és Kecskeméten át Szegedig megépült összetéveszthetetlen stílusú házait, templomait, villáit, középületeit ma sokkal nagyobb elismerés övezi, mint a maguk korában, amikor az építészeti historizmus, benne a mesterien összelegózott román, gót, reneszánsz és barokk formakincs volt az uralkodó szerte a világban.
Az ifjú Ödön már édesapja téglagyárában közeli kapcsolatba került az agyaggal, az úri körökben akkor még lenézett építőanyaggal, s ez az ismeret a későbbiekben döntőnek bizonyult építészetében. Mérnöki tanulmányait a Berliner Bauakademie poroszosan élére vasalt világában kezdte, majd a kor szokásai szerint itáliai körúttal folytatta. És bár hazatérve lehetett volna belőle jól kereső, magának nyugodt életet teremtő építész, Lechnert egyre inkább egy sajátosan magyar építészeti formanyelv megalkotása foglalkoztatta. Közben Franciaországban a legújabb építőipari vívmányokat tanulmányozta, majd Angliában jött a nagy felismerés a gyarmati építészet – jellemzően az indiai és az angol formakincs fúziója – hatására. Itthon az Andrássy úti Drechsler-palota még csak finom tapogatózás volt az új stílus felé, a kecskeméti Városháza viszont már nagyot szólt.
Lechner ugyanis úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, bátran felvállalja a magyar népi ornamentikát mint épületdíszítő motívumot.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A Komjádi uszoda szomszédságában tervezett tetőtér-beépítés komoly változásokat hozna a budai panorámában, a II. kerület lakói pedig precedenstől tartanak.
Nagyszabású Makovecz Imre-tárlat nyílik a Műcsarnokban, amely 2025. november 21. és 2026. február 1. között látogatható.
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnökével szűkebb pátriájában, Noszvajon, a tájházként működő gazdaház kertjében ültünk le beszélgetni egy napfényes őszi délelőttön.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Ha nem tudja vállalni a játékot, Arne Slot újoncot avathat.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
