Orbán Viktor: Az uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit nem veszélyeztetik

2020. augusztus 10. 15:51
A miniszterelnök a házelnöknek írt levelében számolt be az uniós csúcsra adott mandátum teljesítéséről.

Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről, eszerint az első két célkitűzést teljesítette; a hetes cikkely szerinti eljárás lezárásának sincs akadálya; fontos lépéseket sikerült tenni a pénzügyi források politikai feltételekhez kötésének kizárása ügyében, azonban a pártok és a civilnek álcázott politikai szervezetek támogatásának megszüntetése ügyében egyelőre nem ért célt Magyarország – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn. Hozzátette: a kormányfő azt javasolja, hogy az uniós egyezség ratifikációja során az Országgyűlés vitassa meg, hogy az elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy azt a magyar törvényhozás támogassa.

Havasi Bertalan emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2020. július 14-én elfogadott határozatában világos mandátumot adott a magyar kormánynak az Európai Tanácsban az uniós mentőcsomagról és a többéves EU-költségvetésről folytatott tárgyalásokra. 

Öt célt tűzött ki az Országgyűlés

Az Országgyűlés öt elérendő célt rögzített: az első szerint az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük. A második elvárás az volt, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai. A harmadik pont értelmében a folyamatban lévő, úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárásokat” az uniós mentőcsomag és költségvetés elfogadása előtt le kell zárni. Negyedszer: a politikai pártok és politikai tevékenységet végző civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból ne legyenek támogathatóak. Az ötödik feltétel szerint az uniós források politikai és ideológiai feltételekhez kötése „jogállamiság” címszó alatt elfogadhatatlan.

A tárgyalások eredményeként Orbán Viktor a következő tájékoztatást adta az Országgyűlésnek.

„Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni azt az Országgyűlés által megfogalmazott elvárást, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek. Elértük, hogy az eredeti, Magyarország számára kedvezőtlen javaslatot érdemben és jelentős mértékben módosítsák. Hazánk az uniós mentőcsomagból és költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz. A befizetések és az elnyerhető források egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt, azaz Magyarország a nemzeti jövedelme százalékában kifejezve évente átlagosan 2,8 százaléknak megfelelő többletforrást vonhat be. Ez a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével kizárólag olyan országok előznek meg bennünket, amelyeknek a nemzeti jövedelme a magyar alatt van. Az uniós költségvetésről kötött megállapodás alapján hét éven át a Kohéziós Politikából nemzeti össztermékünk 1,8 százalékának megfelelő forráshoz juthatunk, amely Bulgária és Horvátország után a harmadik legjobb eredmény. Az objektív számok alapján arról tehetek jelentést az Országgyűlésnek, hogy

a parlamenti határozat által szabott első és második célkitűzést teljesítettem”

– írta Orbán Viktor Kövér László házelnöknek.

Orbán Viktor kezdeményezte a hetes cikkely szerinti eljárás lezárását

Beszámolóját úgy folytatta, hogy az országgyűlési határozatban rögzített mandátumnak megfelelően kezdeményezte az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárás” lezárását még a német uniós elnökség alatt.

„Magyarországgal szemben az Európai Parlament politikai szempontok alapján meghozott, jogilag is vitás döntése folytán immáron két éve folyamatban lévő eljárás során

Magyarország minden felvetést megválaszolt, minden kétséget eloszlatott, és minden vádat megcáfolt, amely a magyar demokrácia és jogállami intézményrendszer működésével kapcsolatosan felmerült.

Ezért megítélésünk szerint semmilyen akadálya nincs annak, hogy az eljárás lezáruljon” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a német kormány képviselője is visszaigazolta azt a szándékot, hogy Németország az elnöksége hátralévő szakaszában az eljárás lezárására fog törekedni.

Orbán Viktor a negyedik pont kapcsán az írta: javasolta, de „nem járt sikerrel” az Országgyűlés által meghatározott azon célkitűzés elérésében, hogy a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból történő támogatásának gyakorlata megszűnjön. „Azt vállalom, hogy Magyarország kormánya ezt a kérdést napirenden tartja” – szögezte le.

Az ötödik pontban megfogalmazott források politikai és ideológiai feltételekhez kötésének kizárása ügyében a miniszterelnök megítélése szerint fontos lépést tettek. „Világossá tettem, hogy Magyarország és különösen a jelenlegi kormánypártok vezetői elkötelezettek a jogállamiság mellett, és akkor is azok voltunk, amikor a kommunizmus időszakában a totalitárius diktatúrával szemben kellett a jogállamiságért küzdenünk.

A világos jogi kategóriák nélküli politikai vádak jogállamiság címszó alá gyűjtése azonban éppen a jogállam alapelveit sérti”

– fejtette ki Orbán Viktor.

Komoly lehetőség áll előttünk

Mint írta, a szöveg kifejezésre juttatja, hogy „valamennyien elkötelezettek vagyunk a jogállam iránt. Azt is tükrözi, hogy valamennyien fontosnak tartjuk az Európai Unió, tehát az európai, ezen belül a magyar adófizetők pénzügyi érdekeinek védelmét. A megállapodás ugyanakkor nem tartalmaz kétértelmű politikai kijelentéseket, így a betartása esetén nem fenyeget az a veszély, hogy politikai vagy ideológiai okokból bármely tagállammal, így hazánkkal szemben pénzügyi szankciók bevezetésére kerülhessen sor” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint szintén fontos garancia, hogy az ezzel kapcsolatos részletkérdések tisztázására az Európai Tanács egy későbbi ülésén vissza kell térniük, ahol a részletszabályok elfogadásához egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor mindezt úgy összegezte: Lengyelországgal vállvetve sikerült elérnünk, hogy a jogállamiság nevében, de a jogállamiság súlyos sérelmével lefolytatott uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit ne veszélyeztessék.

Levele végén a miniszterelnök úgy fogalmaz: „az uniós költségvetés és mentőcsomag együttesen komoly gazdasági lehetőséget teremt Magyarország számára. Az is tény ugyanakkor, hogy a koronavírus-járványra adott uniós válasz, vagyis

a közös hitelfelvétel szemben áll a magyar kormány elmúlt évtizedben folytatott államadósság-csökkentő politikájával és olyan adósságközösség irányába tett lépést jelent, amely példátlan az Európai Unió történetében.

A megegyezés hatálybalépéséhez tagállami parlamenti ratifikáció szükséges. Javaslom, hogy e ratifikáció során az Országgyűlés vitassa meg, hogy a korábban adott mandátum képviselete során elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy az egyezség a magyar Országgyűlés támogatását elnyerje”.

(MTI)

Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök beszél az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 29-én. A miniszterelnök megismételte: "a kormány által állítólag nyomorgatott" Budapest számláján 180 milliárd forintnyi, bármikor mozgósítható állampapír van. A kormány - még Tarlós István főpolgármestersége idején - ennek ellenére megszavazott 6 milliárd forintot a Lánchídra, és ez áll a főváros rendelkezésére - közölte Orbán Viktor.
MTI/Bruzák Noémi

Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A hetes cikkelyt elfelejthetitek. Az EU országainak egyre kevésbé áll érdekében, hogy ideológiai alapon széthúzás legyen, ami a gazdaságra is kihatással lenne. A hetes cikkelyt sok ország fogja úgy tekinteni, hogy a sok nézetkülönbség miatt ezzel még őket is fenyegethetik, ezért kormányok szintjén el fogják vetni. Az EU sorsáért egyébként is az állam- és kormányfők felelősek, és ez a kiüresedő, csak politikai kötözködésre képes EP-nek is el lesz magyarázva. Az EU-nak csak szigorúan gazdasági alapon lehet jövője.

Mit kéne értékelni a belorusz eseményeken? Elég érdekes, hogy amíg a hatalom 80-20 arányban, addig az ellenzék 70-30 arányban tartja magát győztesnek. Majd megbeszélik, ez az ő belügyük, ha ott is összehoznak egy Majdant, annak ránk nincs olyan hatása, mint az ukrán eseményeknek.

Nyugodj meg kisöreg, ez a kis köpcös, bár tíz éve szopat benneteket, még pár évig ezt fogja tenni. Ti meg nyüszíteni fogtok külföldi barátaitokkal együtt. Csak azért, mert a ti stílusotokban talán jobban megérted.

Szinte látlak, ahogyan hörögve keresed a minél vaskosabb kifejezéseket, közben lila fejjel vered a billentyűket. Nyugodj meg, mert ez így elég nevetséges. Az szokott ilyen vergődő stílusban gyalázkodni, aki maga sem hisz az igazában, ezért hangulati elemekkel próbál nyomatékot adni a mondanivalójának.

A lisszaboni szerződés az országból kivitt haszon fejében adott térítés elosztását a kormányok hatáskörébe utalja. Az elbukott európai alkotmány hátsó ajtón becsempészett változatát sajnos nem lehet a ti vágyálmaitok szerint módosítgatni.

Én röhögök rajtuk, ahogyan egymást vigasztalják a legkülönbözőbb, hülyébbnél hülyébb, vitaképtelenséget mutató beszólásokkal.

Jaj, kisapám, te ne nyilatkozz a vitáról, amikor a te dumád semmiben sem különbözik az ellenzék dumájától, azt szajkózod, azt írod ide, amit ők mondanak. Neked ez a dolgod, és látom, eleget teszel ennek.

Mellébeszélésben jó vagy, egyébként semmi. Mantrázod az ellenzéki kötelezőt. De félre ne érts, engem nem zavar, folytasd nyugodtan.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés