Ki lehet gonosz, ki lehet szent, és van-e átjárás az erkölcsi szürke zónán?

2020. augusztus 05. 14:16

Az alapvető kérdés itt az lesz tehát, hogy vannak-e jó és rossz vagy gonosz emberek.

2020. augusztus 05. 14:16
Paár Tamás
Qubit

„A szobordöntésekről és szoborállításokról folytatott magyarországi diskurzus visszatérő témája az emberek jellemének erkölcsi hasonlósága. Azok, akik a szobordöntések ellen emelik fel a hangjukat, gyakran hangsúlyozzák, hogy mindannyiunkban van jó és rossz – ezért feleslegesen és jogtalanul kérjük számon a piedesztálra emelt hősökön az erkölcsi makulátlanságot. A múlt szereplőit nem láthatjuk fekete-fehérben – nyilatkozta egy történész, akit Kolozsi Ádám név nélkül idézett Index.hu-s cikkében.

Kolozsi maga azt állítja: »a történelmi figurák az esetek többségében sajnos már csak ilyen ellentmondásos figurák, a rajzfilmeken túl ritka az, hogy a tisztán jók és a tisztán rosszak küzdenek egymással”. Nem véletlen, ha ezt az érvet egyenesen így halljuk vissza: „mivel mindenki rossz valamennyire, ezért teljesen értelmetlen morális különbséget tenni az emberek közt.« Ez a fajta relativizáló szemlélet az, amivel az alábbiakban foglalkozom – nem pedig közvetlenül a szobordöntések kérdése. (Kapelner Zsolt a Filoman korábbi cikkében a szobordöntésekhez kapcsolódóan egy másféle relativizálás problémájáról írt.)

Az egyik legizgalmasabb vonatkozó diskurzus a kortárs erkölcsfilozófiában arról zajlik, hogy létezik-e egyáltalán erkölcsi karakter, ami tartósan jellemezhet egy személyt. Ha ugyanis igaz az az etikai nézet, amely szerint ilyen értelemben nincs állandó jellemünk, úgy könnyen lehet, hogy az erkölcsi egyenrangúság tézise megállja a helyét. Az alábbiakban először bemutatom ennek az álláspontnak a nehézségeit, ezt követően rátérek arra a kérdésre is, hogy tekinthetünk-e egyeseket rajzfilmbe illően gonosznak vagy jónak – az erény szobrainak vagy a gonoszság megtestesüléseinek.

Az alapvető kérdés itt az lesz tehát, hogy vannak-e jó és rossz vagy gonosz emberek. Ahhoz, hogy ilyen kategóriákban beszéljünk egyáltalán az egyénekről, előfeltételeznünk kell, hogy az embereknek tartós erkölcsi jellemzőik lehetnek. Ezt a filozófusok általában a jellem (avagy karakter) fogalmával ragadják meg, amihez némileg leegyszerűsítve hozzátehetjük, hogy a jók jelleme erényes, tehát erényekkel bírnak (pl. igazságosság, mértékletesség, bátorság), míg a rosszak jellemében az erények ellentétei mutatkoznak meg, vagyis azok a fajta jellemhibák, amelyeket Arisztotelész fordítói „hitványságként” vagy „lelki rosszaságként” neveznek meg (pl. igazságtalanság, mértéktelenség, gyávaság).”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2020. augusztus 05. 23:46
"mivel mindenki rossz valamennyire, ezért teljesen értelmetlen morális különbséget tenni az emberek közt." Valamennyire, tehát nem egyformán, úgyhogy létezik a morális különbség.
Akitlosz
2020. augusztus 05. 23:44
"Az alapvető kérdés itt az lesz tehát, hogy vannak-e jó és rossz vagy gonosz emberek." Vannak, de csak kevesen. 10%-10% körülbelül. Az emberek nagy többsége egyik ilyen csoportba sem tartozik.
Libakergető
2020. augusztus 05. 17:43
Húú? Dodókám, te vagy aztán a megmondó! Szegénykém!
annamanna
2020. augusztus 05. 15:36
Egy neves amerikai pszichiáternek, M. Scott Pecknek kitűnő definíciói vannak a témáról: "A szeretet hajlandóság az én kiterjesztésére saját és mások lelki fejlődésének elősegítése érdekében." "A gonoszság úgy is meghatározható, hogy az a mások felett gyakorolt hatalom nyílt vagy leplezett alkalmazása a lelki fejlődés elkerülése érdekében." A megfogalmazásból következik, hogy a gonosz személy maga sem fejlődőképes. Nem akar (lelkileg) fejlődni, nem használja ki a saját (lelki) képességeit, lehetőségeit, és másokat is akadályoz, ahogyan azt Jézus is mondta: Mt 23,13 De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt,, mivelhogy ti nem mentek be, a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be. Peck szerint a Gonosz legkitűnőbb ábrázolása Gollam személye. Vajon miért emeli ki Peck pont Gollamot? Hiszen nem tűnik veszélyesnek, hatalmasnak meg pláne nem. Viszont Gollam nagyon csökönyösen elkerüli a fejlődést. És ha nincs is hatalma, azért minden idegszálával arra koncentrál, hogy megszerezze azt az eszközt, aminek a segítségével leuralhat másokat. Vajon miért nem hajlandó fejlődni? Nyilván mert csípőből elutasítja magát a teremtett világot. Nem élvezi, nem vesz részt benne, alig van bármi, amire hajlandó igent mondani ahhoz, hogy egyáltalán létezzen. Anyeginhez lehetne hasonlítani, akinek az életuntsága gonoszság. A megáll az idő c. film címe is arra utal, hogy a rendszer gonoszsága abban (is) megnyilvánult, hogy nem fejlődött, és az elnyomott polgárokat sem engedte fejlődni. "Ugye milyen jó, Arankám, hogy már évek óta nem történik semmi?" A Szilágyi családban a 49 éves "kisfiú" a szüleivel aludt egy ágyban. Nehéz volna azt mondani, hogy csak ő volt fejlődésképtelen, és ő akadályozta a szülei fejlődését, mert ott minimum az anya is megdöbbentő dolgokat produkált: évek óta nem fésülködött és nem vágta a lábkörmét. Csodálkozott, amikor közölték vele, hogy Juhász Jácint (akiről fejszobrot csinált) már nem él. Nem tudta, mert nem is érdekli. Nem zavarta, hogy a fia szétlőtte a házat. Simán visszafeküdt abba a véres ágyba este, amiben reggel a férje meghalt. De nem akarja, hogy mellé temessék... Nem csak azt nem fogta fel, hogy amit fia elkövetett, az rossz ("Ugyan miért haragudjak rá? Jó gyerek.") - hanem azt sem fogta fel, hogy az élet arra való, hogy átélje. És nem csak ő volt lusta ahhoz, hogy éljen, hanem a picifiát is maga mellett tartotta. Nem azt akarom mondani, hogy az a JÓ, aki fenékig kiélvezi az életet, mindent belead ezerrel a carpe diembe, vagy aki a fejlődés nevében kipusztítja az őserdőket... De a gonoszság mégis valamiféle csapda, közismert az "ördögcsapda" kifejezés, vagy Dante híres szövege, ami szerinte a pokol bejáratánál van kiírva: "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik