Európa újjáépítésre vár

2020. július 23.
Európa és különösen a nyugati fele egyfajta önrombolás állapotába került, a visegrádi országok maradtak az utolsó fellegvárak, ahonnan vissza lehet hódítani a kontinenst – fogalmazott David Engels történész, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora, a poznańi Nyugati Intézet vezető elemzője.

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

Fotó: MANDINER-ARCHÍV

Dacára annak, hogy a Schuman-nyilatkozat elfogadásával hetven éve született meg az európai integráció elképzelése, nincsen ok, sem alkalom az ünneplésre. A koronavírus okozta járvány következményei a második világháború óta nem látott pusztítást okoznak. Hogyan értékeli az EU válságra adott válaszát?
Az unió válasza, mint mindig, most is félrevezető és becsapós. Egyfelől az EU vezetőinek, ideértve Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is, első dolguk az volt, hogy elítéljenek minden olyan tagállamot – mint például Lengyelország –, amely lezárta határait. Ismét a megszokott érveket húzták elő: a határ soha nem megoldás; össze kell tartanunk; a rendkívüli állapot kihirdetése megsérti a jogállamiságot.

Mikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy néhány tagországban, így Olaszországban, majd később Spanyolországban rettenetes közegészségügyi válság alakult ki, az EU fogta magát és egyszerűen eltűnt néhány hétre – Kínára és Oroszországra hagyva az orvosi eszközök szállítását. Ez olyannyira felháborította az olasz embereket, hogy az EU-s zászlók égetésébe kezdtek. Az unió csak a válság vége felé állított fel a tagállamok megsegítését célzó közös alapot.

Érdekes módon azonban a segélyalapot övező retorika alig érintette a közegészségügyi szükségleteket, annál inkább a járványtól független – és leginkább liberális törekvésekhez kapcsolódó – területeket: digitalizáció, klímavédelem, nemi egyenjogúság, migráció stb. Az alap ráadásul egyfajta adósságunióba kényszeríti az európai államokat, amelyből egyhamar nem tudnak majd szabadulni.

A jelenlegi válság csak egy újabb csepp a pohárban, az európai integráció már egy jó évtizede válságról válságra bukdácsol. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök egy nemrég szervezett nemzetközi virtuális konferencián fogalmazott: az EU visszaesőben van a termékenységi mutatói, a védelmi kiadásai és a világgazdaságban betöltött súlya tekintetében.
Ez pontosan így van. Európa és az Európai Unió már a koronavírus-járványt megelőzően is rendkívül törékeny állapotban volt. Ha nincsen járvány, előbb-utóbb valamely más esemény robbantotta volna ki a válságot. Európa, azon belül a nyugati fele olyan tudatalatti önrombolás állapotába került, amely a kései korszakukba lépő civilizációkat jellemzi. Népességcsökkenés, tömeges migráció, erkölcsi züllés, társadalmi polarizáció, az iszlám térnyerése és a kereszténység eltűnése, a politikai oligarchia megerősödése, saját kulturális identitásunk és stratégiai érdekeink védelmének képtelensége. Az identitásválságot tovább súlyosbítja Kína felemelkedése, az afrikai kontinens népességnövekedése és az iszlám radikalizálódása. Az európai uniós intézmények pedig ahelyett, hogy felléptek volna mindez ellen, ma már a hanyatlást gyorsítják fel. A politikai korrektség ideológiájának elfogadásával az európai hanyatlás politikai programmá vált.

Címlapképen: Rembrandt Harmenszoon van Rijn: Európa elrablása (1632). Fotó: Wikipédia

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés