A The New York Timest tulajdonló család felmenői között rabszolgatartók is voltak – mutatott rá a New York Post oknyomozó riportja.
A The New York Times című liberális lapot tulajdonló Ochs-Sulzberger-család felmenői között rabszolgatartók is voltak – állította a New York Post című lap hétvégi számának oknyomozó riportja. „A helyzet sokkal rosszabb, mint gondoltam volna” – állapította meg Michael Goodwin újságíró, aki a The New York Post mellett a republikánusokhoz közelálló Fox televízió kommentátora is. Az újságíró szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Sulzberger-családban nemcsak rabszolgatartók voltak, hanem sok családtag az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli konföderációs erőket és a rabszolgatartókat segítette.
Példaként a szerző az Ochs-Sulzberger-család egyik pátriárkáját hozta fel: Adolph Ochsét, aki – mielőtt megvásárolta a The New York Timest – a Chattanooga Times című lap tulajdonosa volt. A lapban 1900-ban olyan vezércikk is megjelent, amely amellett foglalt állást, hogy az Ochs által is támogatott Demokrata Pártnak „talán ki kellene tartania amellett, hogy a négerek ördögi szavazati jogát szeszélyből terjesztették ki”. Hat esztendővel később, a konföderáció elnöke, Jefferson Davis századik születésnapján a lap "nagyszerű déli vezetőnek" titulálta a konföderációs elnököt.
Ochs anyagilag is támogatta két konföderációs tábornok, Robert Lee és Stonewall Jackson emlékművének elkészítését a déli Georgia államban. Később a testvére, George Ochs pedig az 1930-as években – miközben a The New York Timesnál dolgozott –, a Konföderáció Veteránjai Fiainak nevű egyesület New York-i egyletét is vezette. A New York Post publicistája leszögezte azt is: a család egyik tagjának, Bertha Levy Ochsnak (Adolph Ochs anyjának) legalább öt rabszolgája is volt Mississippi államban. S valószínűleg Bertha unokaöccsének, John Mayernak is volt rabszolgája. „Vajon nem kellene a Timesnak is előbb saját magán kezdenie a konföderációs múlt feltárását?” – fogalmazta kérdésbe az álláspontját a New York Post publicistája.
Az oknyomozó riportról hírt adó jobboldali Breitbart News portálja vasárnap emlékeztetett arra, hogy a liberális The New York Times az elmúlt hónapokban folyamatosan népszerűsítette azt az „1619 Project” című, Nikole Hannah-Jones által írt esszésorozatot, amely történészek szerint meghamisítja az Egyesült Államok történelmét és azt állítja, hogy az ország önálló története nem az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődött, hanem csak 1619-ben, amikor Virginiába megérkeztek az első rabszolgák az afrikai kontinensről.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Tudálékos hozzászóloknak: a magyar jog bőségesen, túl bőségesen is ad lehetőséget rágalmakkal szembeni föllépésre.
