A történelem visszatért, sőt sosem távozott

2020. július 16.
„A jobboldalnak nem kellene elnézést kérnie azért, mert nem azonos a baloldallal, és jobboldali politikát csinál” – vallja François-Xavier Bellamy. A francia Republikánusok EP-képviselője szerint a civilizáció és a kultúra megvédése és továbbadása az egyik legfőbb jobboldali célkitűzés.

Szilvay Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.

Francia néppárti politikusként hogyan vélekedik Orbán Viktor és a Fidesz politikájáról?
A Fidesz a szövetségesünk, tagja az Európai Néppártnak, szorosan együtt dolgozunk vele; a magyar párt fontos szerepet játszik az EPP-frakcióban. Mi a nyílt és tisztességes párbeszédben hiszünk. A politikában lehetséges az egyet nem értés, de ez nem jelent kizárást. Az Európai Unióban és az Európai Parlamenten belül is számos félreértés és tényszerűen téves információ kering Magyarországgal kapcsolatban, például hogy a veszélyhelyzet idejére felfüggesztette a parlament működését, holott ez nem igaz. Ezért nem kedvelem, amikor egyes politikusok kemény beszédeket tartanak az európai értékekről: ezek csak elmélyítik a kelet–nyugati megosztottságot az unión belül. Ez pedig komoly veszély Európa jövőjére nézve.

„A mostani válság azzal fenyeget, hogy eltörlik mindazt, amit tovább kellene adnunk”

Orbán gyakran hangoztatja, hogy a néppárt túlságosan meg akar felelni baloldali kritikusainak, és ezért fél lépéseket tenni jobboldali csoportok felé.
Mi vagyunk a legnagyobb csoport az Európai Parlamentben, és mégis túl sok kompromisszumba megyünk bele. Mindig meglepődöm, hogy mennyire hajlamosak vagyunk a baloldalról jövő kritikákat a párton belüli, egymásnak szóló kritikává alakítani. Eközben a szocialistáknál még csak fel sem merült, hogy kitegyék a volt máltai miniszterelnököt, Joseph Muscat-t és szervezetét a pártcsaládjukból, holott egyértelműen kiderült, a máltai kormánynak köze volt egy újságírónő halálához, aki a kormányfő tanácsadóinak ügyletei kapcsán oknyomozott. Az európai parlamenti Renew-­csoportban (amelyhez a Momentum is tartozik – a szerk.) senki nem gondolt Andrej Babiš cseh kormányfő kizárására, miközben kiderült, hogy szabálytalanul használt fel EU-s forrásokat. Az egyébként tudatos baloldali törekvés, hogy belülről megosszák a néppártot.

Fotó: Földházi Árpád
François-Xavier Bellamy (1985, Párizs) francia filozófus, Versailles alpolgármestere. A Nicolas Sarkozy által alapított gaullista jobbközép párt, a Les Républicains (Republikánusok) képviselője az Európai Parlamentben. Három kötet szerzője. Egyik munkája szerint a francia iskolarendszer olyan ideológia foglya, amely nem hajlandó átadni az örökséget, s a fő képviselői Rousseau, Descartes és Pierre Bourdieu voltak. Ennek következménye szerinte az örökségnélküliek identitásválságban szenvedő nemzedéke. Bellamy az Európai Néppártban ellenezte a Fidesz kizárását – most a Europe Uncensored videókonferenciát vezette Orbán Viktor, Janez Janša szlovén kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök részvételével.

Nem lehet, hogy a magát középjobb, de a politikához pragmatistaként közelítő pártként meghatározó EPP sok tagja igazából nem hisz abban, amiben hinnie kellene, és mélyen legbelül már rég középbal meggyőződést vall a magáénak?
Nem szeretnék morális ítélkezést tartani a néppárt vezetői felett. Talán az igaz, hogy a kommunizmus összeomlása után mindenki hitt a történelem fukuyamai végében: hogy vége a politikának, az ideológiai megosztottságnak, ezentúl nincs jobb és bal, és csak menedzselni kell az országainkat. A bürokratikus menedzsment, a gazdasági növekedés és a pragmatizmus lesz a meghatározó. Ez tévedés volt – de közös tévedés, mindenki tévedése. Azóta látjuk, hogy a történelem végének van vége. A történelem visszatért, sőt sosem távozott. A néppárt parlamenti frakciójában is sok vita van elvekről, eszmékről, politikai víziónk meghatározásáról. Filozófiatanár vagyok, ma is tanítok, és szeretném a politikában is hangsúlyosan képviselni, hogy gondolkodni kell a világról. A politika részben a jövőről szóló különböző elképzelések ütköztetése. Franciaországban egyébként a történelem vége tézist, az elképzelést, hogy az országot pusztán menedzselni kell, és hogy a jobb-bal megosztottság meghaladott, Emmanuel Macron képviselte utoljára. S ez valahol épp a demokratikus szellemiség tagadása. Ahhoz ugyanis hinni kell a pluralizmusban, tisztelni kell az ellenfelet, és hagyni kell, hogy kifejtse az elképzeléseit.

Címlapkép: Földházi Árpád

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés