Családpolitika, CDU-sztori, közterek, kata, Bognár Szilvia – itt az új Mandiner!

2020. július 9. 7:30

Írta: Szalai Laura
Novák Katalin családpolitikáról, Fideszről, Néppártról; demográfiai és hajléktalan-körkép; Ankara-Bécs konfliktus és 75 éves CDU; interjú Balogh Elemér volt alkotmánybíróval és Bognár Szilvia népdalénekessel – megjelent az új Mandiner!

Lesz-e demográfiai trendforduló Magyarországon? Mit gondol a sorosozásról? Marad-e a Fidesz az Európai Néppártban? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral, a nagyobbik kormánypárt alelnökével, akitől azt is megkérdeztük: a kormány családpolitikája miért részesíti előnyben a vagyonosabbakat.

„Azt az életstratégiát nem tudjuk támogatni, hogy valaki a gyerekeiből és nem a gyerekeiért akar élni, de a szegényebb családoknál ugyanúgy igyekszünk csökkenteni a gyermekvállalás költségeit, mint a tehetősebbeknél”  – hívja fel a figyelmet. 

Vezércikkünket, az Első Karaktert Szilvay Gergely jegyzi, a liberális demokrácia önellentmondásairól írva.

Közélet

Nagymértékben csökkent a szülőképes nők száma az elmúlt években, az idei áprilisi-májusi adatok ezért nem hozzák a korábbi biztató születésszám-emelkedést. Közélet rovatunkban a családtámogatások hatásairól kérdeztük Fűrész Tündét, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökét és Kapitány Balázs demográfust.

Budapesten egyre több hajléktalan tér vissza a sűrűn látogatott, közkedvelt terekre. Bár jelentős részüket korábban sikerült bejuttatni szállókra, mostanra a fővárosi intézmények fél házzal üzemelnek. Riportunkban fedél nélküliekkel beszélgettünk sorsuk alakulásáról, és utánajártunk, hogy a fővárosi vezetés miként kívánja megoldani a helyzetüket.  

L. Simon László író, országgyűlési képviselő véleménycikkében azt járja körül, hogy a mostani  szép új világban a szobordöntögetők, a fehéreket rasszistáknak kikiáltók hogyan viszonyulnának ahhoz, ha Michael Jackson szobrot kapna. 

A polkorrektség jelensége kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról ír, hogy ha a Nyugat mindenkire tekintettel van, egy idő után önmagát fogja megtagadni. 

Külföld

Napok óta feszült a török–osztrák viszony, miután Bécs belvárosában június végén egymásnak estek az antifák, a kurdok és a török szélsőségesek. Mi vezetett az osztrák és a török diplomácia összecsapásához? Külföld rovatunk elemzésében körbejártuk a kérdést.

Kevés olyan párt van Európában, amely annyira meghatározta volna országának és kontinensünknek közelmúltbeli történetét, mint a német Kereszténydemokrata Unió. A CDU most ünnepli alapítása hetvenötödik évét: bemutatjuk, hogy Adenauer pártja a Deutsches Volk! kiáltványtól Helmut Kohlon át az örökös kancellárig milyen ívet járt be 1945 óta napjainkig.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a gazdasági válság okozta globálisan tapasztalható politikai válságokról ír publicisztikájában.

Precedens és Makronóm

Sok nyugati nép valószínűleg megfontolta volna a helyünkben, hogy továbbengedi nyugat felé a tatárokat vagy a törököket, de mi, magyarok a keresztény Európa megvédését választottuk”  – mondja a Precedensnek adott interjúban Balogh Elemér volt alkotmánybíró. A jogtörténész-professzorral az alkotmány iránytűszerepéről és a család pótolhatatlan jelentőségéről is beszélgetett Orbán Balázs. A miniszterhelyettes publicisztikájában pedig arra mutat rá, hogy az elmúlt hónapokban miért volt sikeresebb a pragmatikus kontinentális konzervativizmuson alapuló válságkezelés az ideologikus angolszász konzervatív gondolkodáson alapulónál.

A kisadózó vállalkozások tételes adója az utóbbi évek gazdaságfehérítési sikertörténete. Az adóforma egyszerűsége és vonzereje azonban számos vállalatot csábított arra, hogy bújtatott munkaviszonyt leplezzen vele. Makronóm rovatunkban körbejártuk, hogy mi a célja az új szabályozásnak.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Joseph Ratzingert elsősorban XVI. Benedek pápaként ismerjük, ám politikatudományi életműve legalábbis felér teológiai munkásságához. Böszörményi Nagy Gergely ezúttal  Western Culture Today and Tomorrow (nyugati kultúra ma és holnap) című esszégyűjteményét ajánlja figyelmünkbe.

A Feminens oldalán Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológust, a Semmelweis Egyetem professzorát ismerhetik meg. 

Tudták, hogy Budapesten kétszázhatvanféle madár fordul elő az országban honos négyszázból? És vajon mennyit ismerünk fel közülük? Budapesti történetek kisrovatunkban szubjektív seregszemlét kaphatnak fővárosunk madárvilágából. 

Szombathy Pál jegyzetében a járvány utáni Itáliába kalauzolja az olvasót. „Engem a vírus legfeljebb kizárt Itáliából, ahol még az idegenség is otthonos a levegőtől, a derűtől, a történelemtől, a kultúrától, a formák csodáitól és tökélyétől. Kő, fa, kőfal, kőszirt, tenger, hegycsúcs, gyors folyók, lagúna, templom, harangszó – és a hűvös csend a bezárt spaletták mögött.”

A zajos sikerhez szükséges szerepjátszás, magabiztosság-többlet és megfelelési kényszer nem jellemzi, mégis a mai negyvenes népdalénekes-generáció legjobbjai között jegyzik. Élet rovatunkban Bognár Szilviával beszélgettünk, akinek munkássága megtestesíti a népi kultúra modern kori városi fellegvára, a Fonó Budai Zeneház szellemiségét. 

Ezen a héten a dán Thomas Vinterberg rendező filmjét, a Kurszk belga–luxemburgi drámát ajánljuk figyelmükbe.

A rovat tárcáját Csendes Levente írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban elődlapunk, az UFi régi szerzője, Rumi Tamás ír arról a jelenségről, hogy az egyes nagy hatalmú cégek üzletpolitikájában miként nyert teret a társadalompolitikai vagy konkrétan politikai témák melletti kiállás.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés