Politikailag és morálisan is védhetetlen üzenetet küld a kormány

2020. június 4. 15:02

Ungváry Krisztián
Népszava
Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni. Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Interjú.

Egyetért azzal, hogy Trianonnak hivatalos emléknapja van?

Történészként nem mondhatok mást: helyénvaló egy olyan történelmi eseményre való emlékezés, amelynek ilyen nagy a jelentősége.

A »nemzeti összetartozás napja« elnevezést is jónak tartja?

Nincs vele gondom.

Kétségkívül jobb, mintha az »örök magyar fájdalom« vagy a »revízió napja« lenne. De lehetne akár a »megbékélés napja« is. Naivitás?

A megbékéléshez két fél kell. Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni. Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Az, hogy a magyar politika a vélelmezett jó viszony érdekében kapituláljon a szomszédos országok előtt, vagy pedig az, hogy az egységes magyar nemzet szolidaritást vállaljon a határon túl élőkkel? Súlyos dilemma ez, mindkét választásnak nehezen kezelhető politikai következményei vannak. Úgy tenni azonban, mintha most minden rendben lenne, erkölcsileg sem helyes. A nemzeti összetartozás napjának pozitív jelentése van, ami kifejezett előrelépés ahhoz képest, amit a kormány az emlékezetpolitika ügyében az elmúlt tíz évben művelt. Lásd a Szabadság téri »német megszállási emlékművet«, amely maga a tömény nemzeti giccs. A hazugság szobra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kurva anyád! Tisztelettel Packó

Gergőnek nem kell udvari történész:-))

Na most már menj a fenébe! A történelmet csak te tudod ugye?
Olyan lettél, mint az apád.

A csusztatás ingoványa
(Idézet a eredeti részből.)

A Parlamenttel szemben, az Alkotmány utcában létrehozott trianoni emlékhely - amit a járványveszély miatt csak augusztus 20-án terveznek átadni - ön szerint rendben van?

Azzal a ténnyel, hogy lesz ilyen emlékmű, nincs bajom. Különösebb esztétikai kifogásaim sincsenek. Bajom a tartalommal van. A föld alá vezető folyosó két oldalán olyan települések nevei szerepelnek, amelyek 1920 után elvesztek Magyarország számára. Közöttük van azonban Zágráb is, ami nekünk nem fáj, különösen nem annyira, mint Csíkszereda. Horvátországgal társországi státuszban voltunk, Zágráb soha nem tartozott a szűkebb értelemben vett történelmi Magyarországhoz. De ez még hagyján. Nagyobb probléma, hogy a feltüntetett helységnevek az 1913-as állapotot tükrözik. Sok kisebb település nevének korábban nem volt magyar megfelelője, a magyar nevét csak a XIX. század végén, a XX. század elején kapta. Adott esetben 100 százalékig nem magyarok alkották a lakosságot. A trianoni emlékmű ellenben úgy tesz, mintha magyar települések lettek volna, ugyanúgy, ahogyan ma Vácegres vagy Budapest. A kormány politikailag és morálisan is védhetetlen üzenetet küld. Jelesül azt, hogy Magyarországnak olyan területekkel is van dolga, amelyek nem kötődnek magyar identitású emberekhez. Szerintem ez nagyon veszélyes, ingoványos terep.

Zágrábbal sincs igaza. Horvátország történelme több szálon összekapcsolódik Magyarország történelmével.


Válaszok:
Schollander | 2020. június 4. 18:58

"Horvátország történelme több szálon összekapcsolódik Magyarország történelmével."

Ja.
Maga az "összekapcsolódás" pediglen úgy történt,
hogy I. (Szent) László és Könyves Kálmán magyar királyok fegyveres erővel elfoglalták Horvátországot.

Részletezve:
1089-ben meghalt Zvonimir horvát király, aki a mi I. (Szent) László királyunk sógora volt.
A horvátok ugyan új királyt (II. Stjepan) választottak, de ő 1091-ben szintén meghalt. A kirobbant trónutódlási viszályban Zvonimir özvegye, Ilona, behívta testvérét, László királyunkat, aki elfoglalta Horvátország nagyobbik részét, és a horvátok nyakába ültette királynak, Álmos herceget, az unokaöccsét.

A horvátok nagy része ebbe nem nyugodott bele, és 1093-ban a horvát Petar Svacicot válaszották királyuknak, és elhajtották Álmost. Ebből persze háború lett, amit már nem László, hanem utóda, Könyves Kálmán fejezett be. 1097-ben, a döntő csatában - ahol Petar Svacic, az utolsó horvát király is elesett - végérvényesen legyőzte a horvátokat, és az országuk maradék részét is elfoglalta.
Könyves Kálmánt pedig 1102-ben Tengerfehérvárott (ma: Biograd) Horvátország királyává koronázták.

Zsolt! ne röhögtesd ki magad, nem veszek Tőled többet bort. Tudod magad is, hogy morálisan vállalhatatlan vagy. No meg miért avatkozol bele egy másik nép, a magyarok ügyeibe, maradjunk a saját térfelünkön. Merre tovább magyar zsidóság? A mostani megszólalásaink tükrében is, mit gondolnak rólunk a magyarok?

Persze, csak azok a tudatlan, de annál elvakultabb emberek fognak rá "lesajnálóan emlékezni(?)",
akiknek fingjuk sincs Ungváry Krisztián komoly történészi munkásságáról, publikációiról.

A többes ("fényeztétek") használata részedről nagy butaság.
Én csak a saját nevemben írok,
és ami engem illet, nem "fényeztem" se Jászit, se Lukácsot, se Hellert.

Mivel tudod bizonyítani, hogy én "fényeztem" őket?
Na... na, mivel?
Ugye, hogy SEMMIVEL SEM.

Primitív ráolvasással ne próbálkozz, mert eltaknyolsz vele!

Ha neked nem tetszik egy beírás, akkor ugye, a hozzászóló csakis-csakis "zsidó" lehet.
Teeee, teee, te ostoba fidesznyik,
neked még az akváriumos rendőrvicc
síkhülye főhősének (Van akváriumod? Nincs? Akkor te buzi vagy!) "logikáját"
is sikerült alulmúlnod ezzel a primitív zsidózással.

A "magyar ember" kritériumát pediglen
a Mandinerre "turáni sólyom" nicken írogató, a franc se tudja kicsoda határozza meg.

Az ő "tévedhetetlenségét" fényesen bizonyítja,
hogy 2017.02.03-án a Mandineren megírta, hogy (a szükséges számú aláírás a Momentumnak)
"Ha összejön, ha nem, (de) lesz budapesti Olimpia! Erre akár fogadhatsz is."
(:-)))

A te szemedben igen, de az én szememben nem teszi zárójelbe.

Nem ismered a horvát történelmet, ha ekkora ostobaságot írsz.
Csupán tagadhatatlan történelmi tényeket, dátumokat közöltem.
A Zrínyiek meg a Frangepánok nem tagadták meg családjuk horvát eredetét (miért is tagadták volna meg?), így aztán nem is ragadnának kardot, ha valaki előttük a horvát történelem említett eseményeiről, dátumairól beszélne. Pláne, hogy Subicok (a Zrínyiek ősei) még ott voltak a Gvozd hegy lábánál vívott 1097-es csatában, ahol a királyuk, Petar Svacic is elesett...

Teljesen nyugodt vagyok,
amikor a magadfaja nyaloncok fejére olvasom az ostobaságaikat.
Az előző beírásod cáfolja az ismereteidre vonatkozó állításodat (ami még komolytalan is, magad jelzed).

Témába vágó történelmi tények közlése, csak a magadfajta tapsoncok szerint "kukacoskodás".

Végül is (a te szempontodból nézve) érthető megoldás,
hogy a sikertelen ráolvasásos próbálkozásaid után elpucolsz a beírásaim elől.
Nekem cseppet sem hiányzik, hogy láss.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés